Milyen szabályok vonatkoznak a meghatalmazásra? 3 hasznos tipp, ha szükségünk lenne rá

A megbízás és a meghatalmazás fogalma a köznyelvben gyakran keveredik, jelentésük jogi szempontból ugyanakkor lényegesen eltérő. Alapvető különbség, hogy a megbízás a felek közötti szerződésen, a meghatalmazás a meghatalmazó egyoldalú jognyilatkozatán alapul. A megbízás szükség szerint magába foglalja a képviseletet is, a meghatalmazásnak viszont gyakorlatilag ez az egyetlen funkciója. Kevés szabály vonatkozik rá, ezeket viszont az érvényesség szempontjából maradéktalanul be kell tartani. Nézzük is meg röviden a legfontosabb tudnivalókat!

2023. február 9., 08:50

Szerző:

Milyen szabályok vonatkoznak a meghatalmazásra?

A megbízás egy komplex szerződéses jogviszonyt hoz létre a felek között, a legtöbb esetben egyszerre kötelezi és jogosítja őket, valamint kölcsönösen tartoznak egymásnak. A meghatalmazás ezzel szemben egy egyoldalú jognyilatkozat, amelyben a képviselt feljogosítja a képviselőt, hogy nevében olyan jognyilatkozatokat tegyen, amelyek közvetlenül őt, a képviseltet jogosítják és kötelezik. Fontos, hogy a képviselet joga, de nem kötelezettsége a képviselőnek. Ugyanakkor, ha él vele, mindenben a képviselt érdekeit szem előtt tartva kell eljárnia.

Mire figyeljünk egy meghatalmazás elkészítése során?

A meghatalmazás egyszerű jognyilatkozat, ezért főszabályként kevés előírás vonatkozik rá, ezeket viszont maradéktalanul be kell tartani az érvényesség érdekében. Nézzük is meg a legfontosabbakat!

1. Adjunk meg pontos személyes adatokat!

Az érvényesség alapvető feltétele, hogy a felek egyértelműen azonosíthatóak legyenek. Ehhez a lakcímkártyán és a személyi vagy más fényképes igazolványon szereplő adatokra, illetve az okmányok sorszámára is szükség van. Ha pedig tanúzni is kell a dokumentumot, akkor tanúk esetében a szignó mellett a nevet és a pontos lakcímet is fel kell tüntetni, ráadásul mindezt a tanú által, saját kezűleg írva.

2. Határozzuk meg a képviselet terjedelmét!

A képviseleti jogosultság vonatkozhat meghatározott ügycsoportokra, illetve adható általános meghatalmazást is, például a képviselt valamennyi hivatalos ügyének intézésére. Ez legfeljebb öt évre szólhat, ellenkező esetben az általános meghatalmazás öt év elteltével automatikusan megszűnik. Ha pedig a meghatalmazás erről másképp nem rendelkezik, főszabály szerint visszavonásig érvényes.

A törvény szerint meghatalmazást ahhoz kell intézni, akihez az alapján a képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni. Ez nem jelenti azt, hogy személyesen például egy banknak kell címezni egy írásbeli nyilatkozatot, viszont egyértelműen azonosíthatónak kell lennie annak a hatóságnak, szervezetnek vagy intézménynek, aki előtt a képviselő eljárni jogosult.

Fontos szabály továbbá, hogy a meghatalmazás visszavonásáról való lemondás semmis, tehát bármennyire is bizalmi a kapcsolatunk a meghatalmazottunkkal, a meghatalmazást mindig jogunkban áll visszavonni. Még akkor is, ha erről a jogunkról nyilatkozatban lemondtunk.

3. Figyeljünk a formai előírásokra!

Az írásbeliség követelménye nem főszabály, ugyanakkor a Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy érvényességéhez olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket a jogszabályok a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra előírnak. Tehát, ha egy adásvételi szerződést csak írásban lehet érvényesen megkötni, akkor ilyen ügyben meghatalmazás is csak írásban adható.

Bizonyos esetekben érvényességi feltétel lehet, hogy a meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalják. Közokiratot hatóságok, például a közjegyző vagy a bíróságok állíthatnak ki, teljes bizonyító erejű magánokiratot pedig az ügyvéd mellett a felek is készíthetnek. Ilyennek minősül, amikor az okiratot a meghatalmazó saját kezűleg írta és aláírta vagy amikor két tanú igazolja az aláírás hitelességét.

Mindezek mellett sok intézmény és hivatal rendelkezik saját sablon dokumentummal, amelyeket eljárásaik során kötelező használni. Más esetben egy meghatalmazásminta viszonylag rövid, tömör terjedelem mellett is érvényesen elkészíthető. Ugyanakkor fontos, hogy az adott ügy szempontjából minden lényeges körülményt pontosan rendezzen. Hiszen, ha a meghatalmazás érvényességét bármikor is vizsgálat alá vonják, akkor minden apró részletnek jelentősége lesz az érvényesség és a jogszerűség szempontjából.

(x)