Milyen nevet ad az MSZP a bűvös kalapnak?
Élénk vita folyik a kormánypártban arról, milyen változtatásokat kezdeményezzenek az adó- és szociális rendszerben annak érdekében, hogy növeljék a foglalkoztatottságot ésélénkítsék a gazdasági növekedést. A szocialisták mai dobogókői megbeszélésének is az lesz a fő témája, honnan teremthetik elő a közterhek csökkentéséhez szükséges néhány százmilliárd forintot.
A hangulatot jellemzi, hogy az MSZP-sek állítólag azt sem vették jó néven, hogy a múltkori tanácskozáson nemcsak Veres János, hanem Bajnai Gordon is prezentált adócsökkentési javaslatokat. Bár a miniszterelnök a szocialista frakció legutóbbi ülésén megjegyezte, hogy 400 milliárd forintos mozgástér lenne az az összeg, amely már érzékelhető a gazdaság és a lakosság számára, közel sem biztos, hogy végül ennyiben állapodnak meg. A többség úgy véli, hogy ehhez elegendő forrás teremthető a gazdasági növekedésből, a gazdaság kifehéredéséből és három kivétellel az összes adókedvezmény megszüntetéséből. Ezt vezető szakértők vitatják. Szerintük egyrészt legalább 7-800 milliárd kell ahhoz, hogy valóban hatása legyen az adócsökkentésnek, másrészt ennek forrásához mélyebb reformokra van szükság az államigazgatásban és az ellátó rendszerekben.
Ezekről azonban jelenleg nincs szó, kisebb átalakítások, de még azokról sincs egységes álláspont az MSZP frakciójában, így például a szociális és segélyezési rendszer részledes megváltoztatásáról sem, ezért a további eszmecserét július 8-ára halasztották. Az eddig felmerült javaslatok részleteiről egyelőre kevés az információ. Annyi azért kiszivárgott, hogy a családi pótlék kifizetésének feltételei nem változnak, azokon nem kívánnak szigorítani. Szóba került, hogy három, illetve több gyerek után családi pótlék helyett adókedvezmény járjon, de ezt vállalhatatlannak tartja az MSZP-frakció többsége. Választható lesz viszont, hogy a gyes három évre járó összegéhez két év alatt is hozzá lehessen jutni, ha az anya újra dolgozni akar és munkahelye is van.
A legtöbben azt a megoldást támogatják a munkavégzés ösztönzésére, hogy a rendszeres szociális segély kifizetését 120 munkaóra ledolgozásához kössék, amiért külön munkabér is járna. Ehhez viszont elengedhetetlen a közmunka-lehetőségek bővítése. Sokan azonban, főleg vidéki, elsősorban észak- és kelet-magyarországi, a helyi problémákkal küszködő képviselők ezt keveslik. Néhány önkormányzat kezdeményezését felkarolva munkához, illetve a gyerek iskolába járatásához kötnék a családi pótlék kifizetését.
