Melósokkal régen bántak el ilyen kegyetlenül

A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságon kirúgták az összes takarítót, hogy a helyükre jóval olcsóbb közmunkásokat vegyenek fel. Az ombudsman szerint törvénysértő ez az eljárás.

2012. november 8., 16:17

A közfoglalkoztatás céljával alapvetően ellentétes, ha úgy teremtenek státuszokat a lényegesen alacsonyabb bérű közfoglalkoztatottaknak, hogy kirúgják az addigi munkavállalókat – figyelmeztetett az ombudsman.

A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságon 2012. március elsejétől – csoportos létszámleépítés keretében – az összes takarítót elbocsátották, helyettük ugyanabban a munkakörben közfoglalkoztatottakat alkalmaztak – állt az ombudsmannak küldött egyik panaszbeadványban. Az alapjogi biztos vizsgálata feltárta, hogy az igazgatóság Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központjától közfoglalkoztatási program támogatását kérte 22 közfoglalkoztatott alkalmazására 8 órás munkaidőben, takarítóként, udvari munkásként. Miután megkötötték az erről szóló hatósági szerződést, elbocsátottak 19 határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyban álló takarítót – írta az Origo.

A biztos szerint a megkötött hatósági szerződés nem felel meg az országos közfoglalkoztatási program jogszabályi feltételeinek. Nem tesz eleget annak a követelménynek sem, hogy a közfoglalkoztatottak alkalmazását megelőző három hónapban, illetve a közfoglalkoztatás időtartama alatt ne szüntessék meg azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyát.

A Fővárosi Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak az az eljárása, hogy közfoglalkoztatottakat kezdett alkalmazni, majd nem sokkal később megszüntette az azonos munkakörben dolgozó munkavállalóinak határozatlan idejű jogviszonyát, sérti a jogbiztonság, valamint a tisztességes eljáráshoz való jog követelményét. A garanciális szabályokat megkerülő, azokat önkényesen (át)értelmező eljárás ugyanakkor összeegyeztethetetlen az állam munkához való joggal kapcsolatos feladataival és alapjogi kötelezettségeivel is – írta az

Origo.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.