Megszorítások: lehetetlen ütemterv

A Policy Agenda heti elemzésében azt vizsgálta, hol tart a kormány által még februárban elfogadott és meghirdetett 250 milliárd forintos stabilitási alap létrehozása. Ennek kapcsán a z eddigi intézkedéseket, valamint a Széll Kálmán Tervben, illetve a most elfogadott konvergencia programban szereplő elképzeléseket és ezek összefüggéseit vették górcső alá.

A kormányzati kommunikáció folyamatosan azt sulykolta, hogy a zárolás nem érinti súlyosan a kormányzat működését, nem jár létszámleépítéssel, illetve akár átmeneti is lehet – a gazdaság állapotától függően. (Utóbbi kitétel akár azt is jelenthetné, hogy évközben a minisztériumok visszakapják az elvont pénzt, és az eredeti terveknek megfelelően gazdálkodhatnának.)

A nemzetgazdasági miniszter bejelentése szerint – ami láthatólag a konvergencia programot készítette elő az Európai Bizottságnál – a zárolás végül is elvonássá alakul, hiába reménykedtek a tárcák, nem kapják vissza ezt a 250 milliárdot. Ráadásul az elvonás tételes bontása továbbra sem ismert – a titkolózásnak feltehetőleg két fő oka van: egyrészt a politikai támadásokat mérsékelhetők a konkrétumok mellőzésével, másrészt így a vállalások teljesülése is nehezebben ellenőrizhető a külső szemlélők számára. A nyilvános adatokból kiindulva mégis úgy látjuk, hogy a tervezett lépések végrehajtása még nem, vagy csak alig kezdődött meg.

Késnek a jogszabályok

A zárolásról szóló februári kormányhatározat több esetben feladatokat is meghatározott, amelyek teljesülése viszonylag egyszerűen ellenőrizhető. Az egyik ilyen terület az úgynevezett „fogyasztói árkiegészítés rendszere” volt. A közösségi közlekedésben az állam a fogyasztói árkiegészítésen keresztül téríti meg a különböző utazócsoportok kedvezményeit (például a 65 év felettiek ingyenessége, vagy a tanulók kedvezménye) a közlekedési társaságoknak. Az, hogy az említett árkiegészítést 9,2 százalékkal csökkenti a kormány, szinte biztossá teszi, hogy az állam meg akarja nyirbálni a kedvezmények rendszerét. Az erre vonatkozó jogszabályt egyébként február 23-ig kellett volna a kormánynak megtárgyalnia, az Országgyűlésnek pedig elfogadnia. Természetesen megeshet, hogy a kormány úgy döntött: egyszerűen kevesebbet ad a szolgáltatóknak, és nem változtat a mostani kedvezményrendszeren, de ehhez is szükség van némi jogalkotásra. Ám a jelek szerint leginkább az elszántság csökkent, ugyanis a konvergenciaprogram szerint már valójában nem lesz semmilyen megtakarítás sem ebben az évben az utazási árkedvezmények rendszerében.

A másik terület, ahol szintén a jogszabály-módosításra van szükség, a Munkaerőpiaci Alap. Februárban azt írtuk, hogy „az 5,4 százalékos zárolás mögött az állhat, hogy évközben már csökkenteni akarja a kormány a munkanélküli ellátások idejét. A zárolásként előírt 16 milliárd forint csak abban az esetben érhető el évközben, ha jelentősen, akár 9 hónapról 6 hónapra mérsékelik az ellátást, és még lehet, hogy az álláskeresési járadék mértékét is csökkenteni kell.” Erre vonatkozóan a kormány annyit írt elő, hogy szintén február 23-ig szeretné látni a szükséges módosításokat. Ám a vonatkozó jogszabályokat azóta sem írták át. Igaz, időközben a kormány radikálisabb lépésre szánta rá magát, mint ahogy feltételeztük februári elemzésünkben, ugyanis 9 hónapról 3 hónapra csökkenti az álláskeresési járadékot – de ezt csak 2012. január 1-től lépi meg. Azaz nem látszik, hogy ez a 16 milliárd forintos zárolás hogyan valósul meg, így az valószínűsíthető, hogy a kormány a korábbi szándékaitól visszalépve nem is tervez semmilyen változást a Munkaerőpiaci Alapban. A konvergencia programban szereplő intézkedések között ugyanis az látszik, hogy ebben az évben a foglalkoztatáshoz és a munkaerőpiachoz kapcsolódó kiadásokon nem akarnak megtakarítani.

A minisztériumoknál még nincsenek megszorítások

A tárcáknál, főleg ott látjuk a problémákat, ahol nagyok a működési célú kiadások, és alacsonyak az úgynevezett fejezeti kezelésű előirányzatok (általában ezek a különböző jogszabályokon, vagy kormánydöntéseken alapuló programok, célok támogatását jelentik). Ilyen például a Belügyminisztérium, ahol rendőrség esetében többször is lehetett hallani az elvonások miatt működési nehézségekről.

Ugyanakkor eddig a tárcák közül csak néhány hozta nyilvánosságra, hogy a különböző mely programok, kiadások esetén milyen mértékű volt az elvonás – így nehéz becsülni a várható nehézségeket, és az ezekből adódó politikai károk mértékét. A nyilvános adatok alapján inkább úgy tűnik, hogy a minisztériumok jó része túlélésre rendezkedett be a gazdálkodás szempontjából. Így a működési célú kiadások kapcsán is inkább a feladatok átütemezésében, a nem sürgős kiadások elhalasztásában látták a minisztériumok a megoldást. (Láthatólag politikai döntés alapján létszámleépítésre eddig nem került sor.) Ez a technika természetesen akár az esetek nagy részében formálisan elég lehet a zárolások betartásához, de nem oldja meg a költségvetés finanszírozási problémáit.

Lesz-e alap, és mekkora lesz

Álláspontunk szerint a 250 milliárd forintos stabilitási alap létrehozása a kormány által megszabott ütemtervnél lassabban halad. Miután a tárcák folyamatosan felélik idei forrásaikat, ezért az elkerülhetetlennek látszó lépések esetleges későbbi meghozatala még fájdalmasabb lesz. A másik probléma, hogy egyes kiadások átütemezése esetén valójában csak a 2012. év gazdálkodását nehezítik meg, ahelyett, hogy egy alacsonyabb gazdálkodási igényre állnának át. Azaz, ha a jövő évben a jelenleginél kevesebb működési pénzzel számolhat a közigazgatás, akkor az ehhez szükséges létszámleépítéseket, hivatalok összevonását, már idén meg kellene alapozni. Ám ha 2011-ben csak úgy oldják meg a zárolást, hogy beruházásokat a későbbi évekre tolják, akkor a tárcák mindössze görgetik maguk előtt a kiadási igényt, ez pedig előbb-utóbb finanszírozási problémát okoz.

Ahogy a korábbiakban is jeleztük két helyen már most egyértelműen látszik, hogy a zárolás végrehajtása kérdéses, ezek a területek a Munkaerőpiaci Alap 16 milliárd forintja, és az utazási kedvezményrendszer 10 milliárd forintja. Ezeknek a lépéseknek semmilyen előkészítése sem látszik, sőt a konvergencia terv alapján mintha le is tett volna ezekről a kormányzat. Kérdéses, hogy a 250 milliárd forintos alap létrehozásához szükséges többi lépéssel mi lesz? A jelen állapot szerint, könnyen lehet, hogy a kormányzat letesz a korábban bejelentett alap létrehozásáról, de legalább is jelentősen csökkenti a megtakarítás mértékét - írta a Policy Agenda.