Megint Budapestet büntetik?
Éleződik a konfliktus a Fidesz-kormány és Tarlós István között, aminek egyik jele a BKV fenyegető csődje kapcsán kialakult helyzet. Úgy tűnik, mintha Orbánék a pénzhiányra hivatkozva sarokba próbálnák szorítani a főpolgármestert, és ezzel Budapestet is büntetni akarnák. Eközben a teljes magyar közösségi közlekedés mind finanszírozhatatlanabbá válik.
Szerdára rendkívüli közgyűlést hívott össze Tarlós István amiatt, hogy a BKV heteken belül csődhelyzetbe kerül, ha nem találnak pótlólagos forrásokat az üzemeltetéséhez. A cég masszív, több tízmilliárdos veszteséget termel, adósságállománya 80 milliárd forinthoz közelít, ebből 9 milliárdot két hét múlva kellene törleszteni, de nincs miből. Ha ezt a pénzt valahogy összekaparnák, amire a főváros még képes volna, sokra nem mennének, mert még ebben az évben további több mint 50 milliárdot visz el az adósságszolgálat. Csupán újabb hitelekből ezt kiváltani nem tudják, részben nem kapnak, részben túl drága lenne, már csak azért is, mert az ország után Budapest is a bóvli kategóriába került a hitelminősítőknél.
A közlekedési vállalat pénzügyi gondjai nem újkeletűek, a cég folyamatosan veszteségesen gazdálkodik, és lényegében a rendszerváltás óta nemigen törődtek a hatékonyabb működtetésével. A csőddel való riogatásnak már hagyományai vannak, a korábbi kormányok idején is állandó kötélhúzás volt a fővárossal a finanszírozás megosztásáról. A 2010-es választásokon a Fidesz minden bajra megoldást ígért, de ahogy országos szinten, úgy Budapesten sem javult, sőt romlott a helyzet. A BKV-val a személycseréken túl mindössze annyi történt, hogy egy szuperszervet tettek fölé, egy huszonéves fiatal vezetésével, az ígért nagy átszervezésből pedig eddig jóformán csak a több tucat személyi használatú gépkocsi vásárlására fordított tízmilliók látszanak.
A BKV ügyét most az is nehezíti, hogy az utóbbi bő egy évben a városvezetés számos fontos kérdésben összetűzésbe került a Fidesz és holdudvara több prominensével. Ennek hátteréről és az érdekeltségi rendszerek hálójáról hajmeresztő hírek keringenek, annyi viszont bizonyos, hogy Tarlós nem állt be úgy a sorba, ahogy azt várták tőle. Ezért aztán készek minden eszközzel nyomást gyakorolni rá, a legkézenfekvőbb mód pedig a pénzcsapok elzárása ott, ahol erre lehetőség van. Mivel a BKV jelentős normatív támogatást kap az államtól, ráadásul a közlekedési vállalat kitűnő terep a népszerűség-vesztéssel fenyegető zsarolásra, logikus volt, hogy itt lépjenek.
Már tavaly is csak vonakodva, nagy késéssel utalta a kormány a támogatási részleteket, az idei évre járó 32 milliárdot pedig egyszerűen befagyasztotta. A hivatkozás a pénzhiányra és az elmaradt átalakításra azért álságos, mert ebben a Fidesz körei épp olyan felelősek, mint a városvezetés: a jelenlegi viszonyrendszerben a BKV képtelen hatékonyan, gazdaságosabban működni. Továbbra is nyeli a pénzt ugyan, de gyökeres reformok nélkül a pénzelvonás törvényszerűen csődhöz vezet, ami mára reális veszéllyé vált. A kormánypárt egyes érdekcsoportjai és a főpolgármester között zajló harc vesztesei a budapestiek, akik a leromlott járműparkon és az egyre romló szolgáltatásokon túl már azzal is szembesülhetnek, hogy vagy leáll a tömegközlekedés, vagy a működés csak más területekről történő elvonással tartható fenn.
