MÁV Cargo-botrány: nem hozta, vitte a pénzt

Nemrégiben még a tavalyi év legjobb privatizációjának választották, de lehet, hogy az idei év botránya lesz a MÁV Cargo privatizációja. Lapértesülés szerint ugyanis a sokszor és sokak által óriási eredménynek nevezett több mint százmilliárdos bevétel csak a papíron létezik. Az aláírt szerződést több szabálytalanság kísérte és elképzelhető, hogy meghiúsul, de a legjobb esetben is egyharmaddal kevesebb bevételt hoz.

2008. július 1., 14:28

Egyáltalán nem teljesül, vagy végül legfeljebb hatvanmilliárd forint tiszta bevételt hozhat a költségvetésnek a MÁV Cargo privatizációs szerződése - derül ki a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) egy a MÁV-csoport jövőjét taglaló szakértői anyagából. A Népszabadság által idézett dokumentum tanúsága szerint a 102,5 milliárd forintos bevétel teljes vagy részleges elmaradásának lehetőségére a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az időközben viharos gyorsasággal felszámolt Magyar Vasúti Hivatal (MVH) vezetői hívták fel a figyelmet és közös levélben tájékoztatták Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt. Szerintük a miniszterelnöknek kell eldöntenie, nyilvánosságra hozza-e, milyen hibákat, kockázatokat találtak az év legjobb privatizációja címmel kitüntetett ügyletben.

A levél tartalmáról egyelőre senki sem hajlandó felvilágosítást adni. A versenyhivatal is csupán annyit árult el: folyamatban van a MÁV Cargo felvásárlásának engedélyezési eljárása. Ennek lezárásáig nem adnak tájékoztatást. Az ügyet vizsgálja az állami számvevőszék is, ahol már az erről szóló jelentést is elkészítették és hamarosan nyilvánosságra hozzák. Állítólag számos, a MÁV Cargo privatizációja lezárásának kimenetelét kétségessé tevő jogi problémát tártak fel. Így a többi között azt, hogy a MÁV leányvállalata alapításakor megsértette a számviteli törvényt: az átadott tárgyi eszközök apportálása tételes vagyonértékelés nélkül történt. Az ÁSZ szerint az is szabálytalan, hogy a vevő konzorcium magyar tagja, a GYSEV nem szerezte meg a privatizációs pályázaton való részvételhez szükséges hozzájárulást állami tulajdonosától. Emellett a vételár kifizetéséhez sincs elég pénze. Vállalása teljesítéséhez a magyar költségvetésnek előreláthatólag 15 milliárd forintos tőkeemelést kell végrehajtania, ami önmagában 87,5 milliárd forintra csökkenti a MÁV Cargo eladásából várható tiszta állami bevételt.

Ennél is súlyosabb probléma, hogy a privatizációs szerződés szerint a MÁV Cargo új tulajdonosa vételár-visszatérítést kérhet, ha a szerződés aláírásától 2010. december 31-ig a vasúti pályahasználati díj reálértéken emelkedik. A visszatérítés maximum a vételár 25 százaléka, azaz a 25 milliárd forint lehet. Ha erre ténylegesen sor kerül, a privatizációs bevétel máris 62,5 milliárd forintra csökken.

A súlyos anyagi kockázatok vállalása mellett az ÁSZ szerint eljárási szabálytalanságok is történtek. Furcsa például, hogy a MÁV Cargo végleges adásvételi szerződésének tervezetét a MÁV felügyelőbizottsága nem kapta meg, és nem is véleményezhette, ennek ellenére az értékesítéssel egyetértett, és erről határozatot is hozott. A tranzakcióhoz a Vagyongazdálkodási Tanács sem adta meg az engedélyt. Az már csak hab a tortán hogy a MÁV Cargónak nem volt konszolidált éves beszámolója 2006-ra, a rendőrség pedig több nyomozást is folytat nagy értékű vagyonelemek eltűnése miatt.