Matolcsy: „sok szempontból rossz hír”

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jelentést készít a Malévvel kapcsolatban, és az két héten belül a kormány elé kerül – közölte Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Szerinte a piac élénk, így a reptéri forgalom a Malév leállása után akár bővülhet is. A Budapest Airport szerint viszont nem valószínű, hogy sikerül teljesíteni az idei évre kitűzött utasforgalmi célt, részben azért, mert „elvesztek” a Malév Budapesten átszálló utasai.

2012. február 6., 21:13

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium is vizsgálja, hogy szükség van-e a Malév-dolgozók ügyében állami lépésre, illetve a meglévő szerződéseknek van-e potenciálisan negatív hatása a költségvetésre – mondta Matolcsy György a működését pénteken beszüntető légitársasággal kapcsolatban.

„Tudjuk, hogy ez egy hosszú folyamat lesz, és azt is gondoljuk, hogy bár a Malév csődje mint egy nemzeti vállalat csődje (…) sok szempontból rossz hír, (…) ugyanakkor azt is látni, hogy a piac élénk, így a reptéri forgalom akár bővülhet is, de ezt ma még nem tudjuk” – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.

A Ferihegyi reptér üzemeltetőjénél máshogy látják a helyzetet. A Budapesten átutazó légi utasok ugyanis „elvesztek” a repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. számára, a Malév múlt évi 1,5 millió tranzitutasát már senki nem fogja pótolni – mondta Hardy Mihály, a cég kommunikációs igazgatója.

Nem látszik valószínűnek, hogy az idei évre korábban tervezett 9,2 milliós utasforgalmat eléri a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. A repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. menedzsmentje „most számolja újra az évet a Malév-csőd után” – fűzte hozzá Hardy Mihály. Naponta több megkeresés érkezik a Budapest Airporthoz, a légitársaságokhoz. Hardy Mihály tájékoztatása szerint hétfőn is jött még sok új.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.