Kirakat – A magyar gazdaság egyáltalán nem áll szilárd lábakon, ha eltűnik az EU-s pénz, azt azonnal meg fogja érezni

Dübörög a magyar gazdaság, megvalósulhat a miniszterelnök álma, a GDP növekedése négy százalék fölött alakulhat idén. Mindezt úgy sikerült elérni, hogy a kormányzat gyakorlatilag egyetlen olyan intézkedést nem tett, amely megalapozná a hosszabb távú tartós fejlődést. Vagyis amikor elfogynak az uniós pénzek és bekövetkezik a világgazdaság lassulása, azaz sem a kedvező nemzetközi környezet, sem a jelen lévő multinacionális vállalatok nem támogatják meg a GDP-t, megmutatkozik, mire képes önmagában Magyarország. A reális növekedési ütem legfeljebb két százalék körül van.

2019. december 28., 07:00

Szerző:

Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a hazai és a nemzetközi elemző intézetek és szervezetek is egyre inkább elismerik, hogy a magyar gazdaság kiegyensúlyozott növekedési pályán áll, és biztos alapokra épül. Legutóbb a Nemzetközi Valutaalap (IMF) éves jelentése támasztotta ezt alá a Pénzügyminisztérium szerint. A szervezet ugyanis azt írta, a jelenlegi lassuló globális környezetben a magyar gazdaság növekedése továbbra is várakozáson felüli, Európa egyik leggyorsabb ütemű bővülését mutatja. A dokumentum amellett, hogy átfogó javaslatokat is tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan lehetne fenntartható növekedést eléri, a PM közlése szerint „teljes elismeréssel szól a növekedésbarát adópolitika eredményeiről, a bérfelzárkózást elősegítő, a munkanélküliséget visszaszorító és a gazdaság sérülékenységét csökkentő kormányzati intézkedésekről”. A minisztérium szerint a gazdaságnak a „családok otthonteremtését támogató, a vállalkozások versenyképességet erősítő, illetve a beruházásösztönző kormányzati intézkedések adnak lendületet, de jelentős mértékben járul hozzá a bérfelzárkóztatás és a munkaerőpiac fejlődése, hiszen ma már 4,5 milliónál is többen dolgoznak, s a reálbérek 7 százalék felett emelkednek”.

Varga Mihály szerint tehát az elmúlt időszakban meghozott kormányzati intézkedések hatása szinte minden gazdasági ágazatban érezhető, így 2019 harmadik negyedévében az elemzői várakozásokat meghaladó mértékben, öt százalékkal bővült a bruttó hazai termék, s összességében az év első kilenc hónapjában a növekedés 5,1 százalékot tett ki. A tárcavezető az év egészére akár 4,8 százalékos bővülést is el tud képzelni. Szerinte abban, hogy ilyen szép adatok születnek, nagy szerepe van a Gazdaságvédelmi és a Családvédelmi Akcióterveknek. Előbbi keretében valósult meg a Magyar Állampapír Plusz, a szociális hozzájárulási adó két százalékpontos csökkentése, a fejlesztésiadó-kedvezmény kibővítése, az adóelőleg-feltöltés eltörlése, a reklámadó felfüggesztése és a munkásszállók támogatásának kiterjesztése.

A valóság azonban ennél rosszabbul hangzik, a magyar gazdaság ugyanis egyáltalán nem áll szilárd alapokon.

Egyrészt a duális szerkezete miatt: a Magyarországon lévő, külföldi tulajdonban lévő cégek versenyképesek, termelékenyek, exportképesek, a hazai kis- és középvállalkozások többsége viszont alacsony termelékenységű, egyre jobban leszakad, sem modernizálásra, sem piacépítésre nincs pénze. A középvállalati szektor, amely minden fejlett gazdaság GDP-növekedésének az alapja és a gerince, szinte teljesen hiányzik. A Tárki egyik idei kutatásából – amelyben azt tekintették át, hogy mi történt 2000–2016 között a magyar tulajdonban lévő, 50–249 főt foglalkoztató középvállalatokkal – az derült ki, hogy a vizsgált 3350 vállalkozásból mindössze 1500 tudott talpon maradni. A Fidesz-kormánynak nincs igazi eszköze a hazai kis- és középvállalati szektor talpraállításához, mert rossz irányból közelít, ugyanis nem pénzre lenne szükség, hanem a szemléletváltás megsegítésére.

És persze az sem segít, hogy a magyar gazdaságot szinte teljesen maguk alá gyűrték a járadékvadászok. Hogy mennyire, azt a leggazdagabbakról szóló top 100-listák is jól mutatják. Sosem volt ennyire látványos, ahogyan a járadékvadászat során megszerzett állami pénzeket magánvagyonná teszik.

A már alig létező piaci verseny mellett megjelent egy államilag finanszírozott magángazdaság.

Mészáros Lőrinc például három-négy éve látszik. A Napi.hu listáján 2017-ben már ötödik volt, 2018-ban pedig második. A Forbesnél 2016-ban a 28., 2017-ben a nyolcadik, 2018-ban pedig az első helyen állt, 381 milliárd forintos vagyonnal. Mivel a piaci versenyt megöli az effajta árnyékgazdaság, egyre több hazai cég fejezi be a működését. Mindez oda vezetett, hogy jelenleg az országban lévő minden befektetés, legyen az tőzsdei vagy ingatlan, 25 százaléka, illetve az összes pénznek, amely nem befektetésben van, a 60 százaléka a leggazdagabb tíz ezer ember kezében van. De a verseny hiánya miatt kerülnek sokba az állami beruházások, így lehetséges, hogy miközben egy átlagos építőipari cég a legjobb éveiben kilenc-tíz százalékos haszonkulccsal tud dolgozni, addig a Mészáros-cégek tizenöt-húsz százalékot is elérnek.

Ha nem lenne elég a gazdaság torz szerkezete és a korrupcióval, járadékvadászokkal átitatott működése, átszínezik a reális képet az uniós támogatások. Az elmúlt időszakban évente kétmilliárd euró érkezett az országba, idén pedig összességében ötmilliárd fog. Emellett a külföldön dolgozó magyarok évente másfél-kétmilliárd eurót utalnak haza. Csak ezekből kijön egy ötszázalékos GDP-növekedés évente. Ha eltűnik az EU-pénz, vagy legalábbis kevesebb lesz, azt azonnal megérzi majd a gazdaság. Ha pedig ehhez társul egy komoly gazdasági recesszió a világban, akkor azonnal megmutatkozik, mi Magyarország reális teljesítménye. A nemzetközi nagyvállalatok ugyanis először a külföldi érdekeltségeikben fogják vissza a termelésüket, és csak végső esetben otthon.

Hogy nincs minden rendben, azt mutatja a forint árfolyama is. Soha nem volt olyan gyenge a magyar fizetőeszköz, mint idén. Egy euróért volt, hogy közel 340 forintot kellett fizetni, amiről egyébként azt mondják elemzők, hogy jövőre 350 forintig is felmehet. Való igaz, hogy nemcsak a forint, hanem a régió többi valutája is gyengélkedett az elmúlt hónapokban, ugyanakkor Magyarország speciális, ugyanis a kormány gazdaságpolitikája és a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikája is ráerősít a negatív tendenciára.

Ahogyan arról mi is írtunk korábban, Magyarország külső egyensúlyi pozíciója folyamatosan romlik. A korábban meglévő külkereskedelmi többlete az elmúlt két évben gyakorlatilag elfogyott, az importigényes lakossági fogyasztás növekedése és az államilag generált beruházási boom miatt a folyó fizetési mérlegben hiány van. A befektetőknek sokat mond csupán ez az egy mutató is. Aztán az is tény, hogy a magyar forint a spekulánsok egyik kedvence.

Egyrészt likvid, vagyis van forgalom a piacán, tehát lehet vele játszani, másrészt az alacsonyan tartott alapkamat miatt nem drága ellene spekulálni. Ha pedig arra játszanak, hogy a forint gyengül, akkor az egy idő után be is következik, ahogy meg is történt. Ha viszont erősíteni akarják a magyar fizetőeszközt, akkor azt is bármikor meg tudják csinálni.

Nem mintha az utóbbinak örülne az MNB. A jegybank számára ugyanis nyereséget termel a forint gyengülése, már csak azzal is, hogy a korábbi devizatartalékát váltja át az aktuálisan magasabb árfolyamon. Illetve megfelel annak a miniszterelnöki óhajnak, hogy mindenáron ösztönözze a növekedést.

S hogy mindeközben mit tesz a kormányzat? Gazdaságvédelmi Akciótervet készített, hogy megvédje az országot a közelgő nemzetközi recesszió hatásaitól. Nem is egyet, de kettőt is, igaz, utóbbit csak jövő év elején vezeti be, s főképpen adócsökkentésről, egyszerűsítésről és adminisztrációenyhítésről lesz szó. Példának okáért összevonják a nyugdíjjárulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a munkaerőpiaci járulékot, s egyben kell kifizetni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot.

Az akcióterv keretében született meg a Magyar Állampapír Plusz néven bevezetett termék, amely a jelenleg elérhető egyik legjobb befektetés a piacon. A nyári bevezetése óta közel 3000 milliárd forintnyit jegyeztek le belőle. Az adat ugyan csodálatosan hangzik, s hihetjük, hogy beváltak az elképzelések, és a lakosság állampapírba fektette az otthon rejtegetett pénzét, de nem ez történt. Főleg bankbetétek, más befektetések kiváltása, beruházások elhalasztása hozta össze ezt a jelentős összeget. Pedig a kormányzat a konstrukció ötletének megszületéskor úgy számolt, hogy nagyjából 5700 milliárd forint készpénz van a lakosságnál, s ha ennek legalább a felét szuperpapírba teszik, akkor gyakorlatilag ki lehetne váltani vele az ország külföldi finanszírozását, nem kellene több hitelt felvennie az államnak, vagyis fontos és kiszámítható alapja lehetne a fenntartható növekedésnek. Illetve, mivel a magyar gazdaság túlfűtött, a reálisnál sokkal gyorsabban növekszik, inflációs nyomás fenyegeti. Makrogazdasági szempontból amennyiben az emberek beteszik a pénzt állampapírba, az azt jelenti, hogy nem fogyasztják el a boltokban és szolgáltatásokra, vagyis ha így tesznek, azzal enyhül a gazdaság túlfűtöttsége.

A másik gazdaságélénkítő eszköz a Családvédelmi Akcióterv volt, amely első ránézésre ugyancsak óriási sikernek tűnik. A maximum tízmillió forintos babaváró hitelt több mint ötvenezren igényelték, a nagycsaládosok autóvásárlási kedvezménye húszezer háztartásnak volt érdekes. Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár az Országgyűlésben azt mondta, az eredmények a demográfiai adatokban is tükröződnek, hiszen augusztusban közel negyvenéves csúcson volt a házasságkötések száma. A program része a jelzáloghitelekhez nyújtott támogatás, a második gyerek után egymillió, a harmadik után négymillió forintot vállal át az állam. A csok is kibővült, nemcsak új, hanem használt lakásokra is fel lehet venni a kedvezményes kamatozású kölcsönt. Januártól bevezetik a nagyszülői gyedet, illetve örökre szja-mentesek lesznek azok az anyák, akik legalább négy gyereket neveltek fel. A probléma mindezekkel az, hogy a kormányzat már megint egy jól körülhatárolható kör számára vezette be a programot, mert az igazán rászorultak nem tudnak élni a lehetőségekkel, ugyanis nem tudják hozzátenni a szükséges önerőt.

A másik hatás az ingatlanpiaci boom, a lakásárak extra magas ütemű és mértékű áremelkedése. A drágulást nem a valódi kereslet, hanem a spekuláció, a kapzsiság és túlkereslet táplálta. Ráadásul a statisztikákból az látszik, hogy sokkal kevesebb lett az első lakást vásárlók száma, mint a boom előtt volt, ugyanis ők most nem tudják megfizetni, amit az eladók kérnek.

A kormányzati optimizmus mindenesetre töretlen, aminek a csúcspontja az MNB 330 pontos Versenyképességi Programja volt. Ahogyan a tanulmány fogalmaz, nagymértékben elősegíthetik a „versenyképességi fordulat” megvalósulását Magyarországon, ami pedig azt jelenti, hogy alig tíz év múlva, 2030-ra Magyarország fejlettsége eléri az osztrák életszínvonal 80-90 százalékát. A miniszterelnök ezt a célt úgy fogalmazta meg, hogy 2030-ra az EU öt legjobb országa közé kell kerülnünk, ahol a legjobb élni, a legjobb dolgozni. Sőt, erre az időpontra jó lenne az EU öt legversenyképesebb országa közé is feltornázni magunkat. Matolcsy György szerint a sikerhez a következő években legalább két százalékkal magasabb GDP-növekedést kell produkálnia a magyar gazdaságnak a némethez és az osztrákhoz képest. Meg persze meg kell valósítani azt a 330 pontot, amit a jegybank kigondolt.