Ma kiderült: az MSZP rabigába hajtotta az országot
Az államadósságról vitáztak ma a képviselők a Parlamentben. A kormányoldal gátlástalanul mutogatott vissza az MSZP-s elődjére, a szocialisták félig-meddig ismerték el a felelősségüket. Az LMP okosan semmitmondó beszéddel készült, a Jobbik újratárgyalna. Összefoglaló.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter harcos bejelentéssel kezdte: a kormány és a Fidesz-KDNP-frakció mindaddig nem nyugszik, amíg meg nem nyeri az adósság elleni szabadságharcát, mert aki adós, az nem lehet szabad ember, az fogoly, „úgy kell élnie, ahogy a hitelezői diktálják”. – Ma még Magyarország nyakig el van adósodva, ma még magas kamatokat kényszerítenek ránk, és ma még az állampapírjainkkal is játszanak külföldi befektetőnek tűnő spekulánsok – fogalmazott a tárcavezető, kijelentve ugyanakkor, hogy a kabinet és a Fidesz-KDNP-frakciószövetség addig nem nyugszik, amíg Magyarország minden négyzetméterét és minden becsületes magyar embert ki nem szabadít az eladósodottságból. „Addig nem nyugszunk, amíg az államadósság és az adósság elleni harcunkat, szabadságharcunkat meg nem nyerjük” – közölte.
Mindenki szegény, erről is a balosok tehetnek
Matolcsy György szerint ugyanis annak az államnak, amelynek akkora adóssága van, mint Magyarországnak, minden polgára szegény. Aki pedig adós, az nem lehet szabad ember, az kiszolgáltatott, megalázott, fogoly, foglya az adósságnak, a bankároknak, „úgy kell élnie, ahogy a hitelezői diktálják” – mondta, hozzátéve, hogy Magyarország minden baja, „ami nem magántermészetű”, elsősorban az eladósodottságból fakad.
Felidézte, hogy az 1970-es, 1980-as években egyszer már felhalmozódott egy nagy mértékű adósság Magyarországon, a rendszerváltáskor, az ellenzéki kerekasztal idején azonban létrejött egy megállapodás, miszerint többet nem fordulhat elő jóléti célú eladósodás. 2002-ben, az első Orbán-kormány ciklusának végén – folytatta a miniszter – 52 százalékra csökkent a GDP-hez viszonyított államadósság mértéke, 2002 után azonban „váratlan fordulat” történt, a baloldali kormányok ugyanis felrúgták az említett egyezséget, és nyakló nélkül kezdtek el hiteleket felvenni. Ez tette tönkre Magyarországot, a 2008-as válság pedig tovább súlyosbította a helyzetet, s így az államadósság végül 82 százalékra ugrott fel – fejtette ki.
Matolcsy nem kímélte az ellenzéket: az eladósodás okát firtatva beszédében úgy fogalmazott, „ezzel az akkori baloldali kormányok szavazatokat vásároltak, népszerűséget vásároltak, lelkeket vásároltak”. A felvett kölcsönt, azt az „irdatlan mennyiségű hitelt” azonban nem a gazdaság teljesítményének élénkítésére, nem munkahelyteremtésre, családtámogatásra vagy béremelésre fordították a 2002-2010 közötti kabinetek, a pénz ugyanis „a bankok, a pénzügyi befektetők, a pénzpiaci spekulánsok zsebébe került”.
A kormány a megmentőnk
A tárcavezető elegánsan elfeledkezett Bajnai Gordon miniszterelnökségéről, amikor stabilizálta a magyar gazdaságot a válság első hullámában. Szerinte a csőd széléről ugyanis a második Orbán-kormány rántotta vissza az országot, megkezdve az államadósság csökkentését, és ma már végre „nem nyújtózunk a takarón túl, ahol már a fagy és a hideg van”. Ha azonban nem történt volna politikai fordulat 2010-ben, Görögország sorsára jutott volna Magyarország – tette hozzá.
Kijelentette azt is: a jelenlegi kabinet nem hajlandó csökkenteni a nyugdíjakat, a béreket, a családtámogatásokat, ezért viszont „szálka vagyunk” a bankok, a nemzetközi pénzpiac, a pénzügyi spekulánsok és az őket képviselő bürokraták, politikusok szemében, „ezért támadnak bennünket”.
Matolcsy György összegzése Magyarországnak 2002 és 2010 között olyan kormányai voltak, amelyek a bankokat, a nagyvállalatokat képviselték. „Ők adósították el együtt Magyarországot” – hárította a miniszter, aki nem árulta el, hogyan is képzelik továbbra is csökkenteni az államadósságot.
Rogán: Medgyessy, Gyurcsány és Bajnai is felelős az államadósságért
A Fidesz frakcióvezetője sem kímélte az előző kormányt, de ő már Bajnairól sem feledkezett el. Szerinte a 2002 és 2010 közötti szocialista kormányok miniszterelnökei, Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon, valamint e korszak pénzügyminiszterei osztoznak az ország eladósodásáért viselt felelősségben. Felidézte, hogy a 2002-es kormányváltáskor 8300 milliárd forint volt az adósság, majd nyolc év alatt példátlan mértékben, 20 ezer milliárdra nőtt, a GDP 52-53 százalékáról 80 százalék fölé.
Megjegyezte, hogy az államadósság nem 2002, hanem 2006 után nőtt igazán drasztikus mértékben, vagyis a hitelek döntően nem jóléti intézkedéseket szolgáltak.
A Fidesz frakcióvezetője azt mondta: a környező országok – nem egyszer baloldali – kormányai mind felelősebbek voltak az MSZP vezette kabineteknél, Szlovákiában és Csehországban az államadósság szintje 40-45 százalék, Lengyelországban 50 és 60 százalék között alakult GDP-arányosan 2002 és 2010 között, ráadásul kisebb volt a devizahitelek aránya is.
A pedagógusok elmaradt béréről is a baloldal tehet
Hasonló államadóssági szintnél Magyarországon – még a gazdaság jelenlegi teljesítménye mellett is – gond nélkül lehetne emelni a pedagógusok, a közalkalmazottak bérét – jegyezte meg Rogán Antal.
A frakcióvezető hangsúlyozta, hogy az államadósság növekedésben szerepet játszott a 2008-as EU/IMF-hitel is, amelyet szerinte a szocialisták tudatosan időzítettek úgy, hogy azt a jelenlegi kormánynak kelljen visszafizetnie 2014 márciusáig.
– Az MSZMP után az MSZP is úgy adósította el az országot, hogy a hitelek visszafizetése ne őt, hanem az utódját terhelje, minimálisra szűkítve a jobboldali kormányok mozgásterét – mondta Rogán Antal, aki szerint ebből adódóan az Orbán-kormány első két évét az adósságcsökkentés határozta meg. Amíg az államadósság mértéke még 2009-ben, a Bajnai-kormány alatt is növekedett, az elmúlt két évben 4 százalékkal csökkent – jelentette ki.
Szerinte az csak „elméletileg járható út” lett volna, hogy törlesztés helyett az adósság rendezését kérjék a hitelezőktől, de ennek súlyosabbak lettek volna a következményei „az államadósság elleni harcnál”. Hozzátette, hogy a Fidesz-kormány a családok terhelése helyett a bankokra és a multinacionális vállalatokra is kiterjesztette a közteherviselést.
Mindezt úgy – folytatta –, hogy Magyarország európai uniós csatlakozása óta először a hiány 3 százalék alá csökkent, így kiszabadulhat az uniós túlzottdeficit-eljárás alól.
A frakcióvezető arra is kitért, hogy az elmúlt két évben olyan alkotmányos szabályokat hoztak, amelyek meggátolják az adósság újbóli növekedését.
Távolról sincs vége – az MSZP elismerte a felelősségét! Olvasson tovább!
