Hiába a varázslatos magyar borvidék, lesújtó a magyar bor helyzete Európában

Lesújtó a magyar bor helyzete Európában: óriási a lemaradás, fényéves a távolság – így jellemezte a magyar borok helyzetét az Agrárszektor. Az agrárgazdasági hírportál pénteki cikkében Légli Ottóval, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnökével készített interjút olvashatjuk a magyar borok helyzetéről. 

Közös gondolkodással megalkotott stratégia révén erősíthető a magyar bor presztízse külhonban és itthon is – mondta Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke, hozzátéve: az árak rendezésére lenne szükség a bor- és a szőlőágazatban, mind az itthoni értékesítés, mind pedig az export lehetőségeit illetően” – mondta Légli.

A szakember úgy gondolja, hogy hiába jó évjárat sokak szerint az idei, a mennyiséget és a minőséget illetően is nagy a szórás országosan, még a borvidékeken belül is – jegyezte meg a szakember az Agrárszektornak adott interjújában.

„Kettéválik a szakma a kérdésben, aki csak szőlőt termel, nem hiszem, hogy maradéktalanul elégedett. Ha szép, egészséges is volt a gyümölcs, a hozamok már kevésbé adnak okot az örömre. Többeket kérdeztem, de személy szerint nekem is körülbelül 30 százalékkal kevesebb szőlőm termett az idén, mint tavaly. Így mennyiségben jó közepes évünk lesz, ami körülbelül négymillió mázsa szőlőt jelent országosan. Ezen felül a szőlőárak sem derítik jobb kedvre az embert.

Sokan vannak, akik veszteséggel termelnek, míg az input anyagok ára emelkedett az utóbbi időben, addig a szőlő esetében ez nem történt meg. Emellett nagyon magas az idén a szőlő savtartalma, amit a korábbi években kevésbé tapasztaltunk. Ez komoly kihívás elé állítja a bortermelőket, mert magas sav mellett nehéz harmonikus, finom borokat készíteni, melyeket a közönség szeret” – fejtette ki a borász.

A jó évjárat ellenére azonban több ágazati probléma is van, melyeket orvosolni kell Légli Ottó szerint.

Ez egyik égető kérdés az exportárak rendezése lenne, jelenleg ugyanis az utolsó előtti helyen áll a magyar bor Európában ezen a téren.

A szakember úgy véli: kevésbé az export arányának növelésére lenne szükség, sokkal inkább a magyar bor hitelességét, presztízsét kell megerősíteni külhonban, aztán következhet az áremelés – írja az  oldal.

„Nem lehet célja hosszú távon a magyar bortermelésnek, hogy olcsón adjuk a palackokat, az nem biztosítja a jövedelmezőséget. Egymillió hektoliter felett van a magyar borexport éves szinten, ám a mustexport is jelentős, azaz rengeteg termés alapanyagként távozik külföldre.

Mindemellett az itthoni értékesítés is problémás, ugyanis sok termelő önköltségen dolgozik. Egy kilogramm szőlőt nem igazán lehet megtermelni 100-120 forint alatt, így előfordul, hogy az érintettek veszteséggel kénytelenek eladni a termést. Dunántúl legnagyobb borvidékén, a balatonboglári borvidéken például 20 százalék alatt van azon termelők aránya, aki végterméket, mondjuk bort állít elő saját szőlőből. Óriási arányban van tehát, ami szőlőként kerül ki a borvidékről” – hangsúlyozta Légli Ottó.

(Kiemelt kép: Szőlőültetvény a bortermeléshez használt Muskotaly szőlő növekvő tőkéivel Bogacs közelében 2020. augusztus 7-én Fotó: Michal Fludra /  NurPhoto via AFP. A kép csak illusztráció.)