Lassulunk, de nem mindegy, mennyire

Kicsi és nyitott gazdaság lévén a hazai GDP alakulása alapvetően függ a külső környezet hatásaitól, ezért a prognózisoknak a belső folyamatokon túl az általunk nem befolyásolható nemzetközi tényezőkkel is meghatározó mértékben számolniuk kell. Ezek egy része jól prognosztizálható, más részüknél azonban annyi a változó, hogy nehezen kalkulálható.

Nagyon nagy meglepetésekre ezzel együtt nem kell számítani, az lényegében biztosra vehető, hogy a 2016-os növekedésünk 2 százalék felett és 3 százalék alatt lesz, azaz tempója lassulni fog. Ennek fő oka az a jól ismert és előre látható tény, hogy az előző hétéves uniós ciklus támogatásai tavaly kifutottak, az új időszak projektjei pedig még csak most indulnak be, emiatt az idén várhatóan nagyjából ezermilliárd forinttal kevesebb pénzt kapunk Brüsszeltől. Ez önmagában a GDP 3 százaléka, és kiesése a beruházásoknál és főként az építőipar teljesítményénél jelentősen érződni fog.

A kiesés mértékét csökkentheti, ha sikerül felgyorsítani a pályáztatási döntéshozatalt, az más kérdés, hogy ez mennyire megy az ésszerűség és hatékonyság rovására. Ösztönzőleg hathat a lakásépítési ÁFA csökkentése és a lakásvásárlási támogatás növelése, bár ezek hatása az idén még korlátozott lesz, az újonnan kezdődő építkezések eredménye később fog jelentkezni. A lakáspiac viszont tovább élénkül, és akár nagyarányú forgalom emelkedés is elképzelhető.

A vállalkozási kedv növekedéséhez a hitelezés feltételeinek javulása szükséges. A MNB ehhez továbbra is olcsó pénzt biztosít, de ennél nagyobb hatás várható a banki különadók csökkenésétől: bár ez utóbbit a tervekkel ellentétben nem teszik közvetlenül függővé a hitelezés felfutásától, a közterhek enyhülése a bankok kockázatvállalási hajlandóságát erősítheti.

Ha minden említett tényező jól is alakul, a beruházási tevékenység összességében elmaradhat a tavalyitól. A fogyasztás viszont nőni fog, bár várhatóan nem olyan mértékben, mint 2015-ben. Az SZJA-kulcs egy százalékos csökkenése növeli a nettó jövedelmeket, az infláció megjelenése viszont azok reálértékét érinti. A pénzromlás a prognózisok szerint egy és két százalék között lesz, de ez a minimális mérték is elviheti az adócsökkenés reálhatását.

Az infláció alakulása szinte teljes mértékben a nemzetközi gazdasági-pénzügyi folyamatok függvénye. A szakértők három tényezőt emelnek ki: az energia- és nyersanyagárak alakulását, az amerikai FED kamatemelési lépéseit, valamint Kína gazdasági kilátásait. Ha a távol-keleti óriás esetleg válságba kerül, az az egész világgazdaság fejlődését megrendíti, aminek a hatása a bizonytalanabb térségeket jobban érinti.

Az alacsony energiaárak ösztönzőleg hathatnak az importáló országok gazdaságára, az exportálókat azonban nehéz helyzetbe hozzák. Ha az áresés folytatódik, Oroszország tartós recesszióba kerülhet, több volt szovjet köztársaság – Azerbajdzsán, Kazahsztán stb. – mély válságba zuhan, de az arab térség olajexportőr államai is pénzügyi gondokkal szembesülnek. Mindennek globális következményei az egész világra kihatnak és újabb kockázatot jelentenek.

Mivel mi olaj, gáz és nyersanyag importálók vagyunk, az alacsony árak számunkra kedvezőek, a túl alacsonyak azonban már olyan globális veszélyekkel járnak, amelyeket mi is megérzünk. A legjobb tehát az lenne számunkra, ha az árszintek a jelenlegi körül maradnának, az mind gazdasági, mind pénzügyi szempontból ösztönző lehet. Az energiaárak alakulása több más tényező mellett a FED kamatpolitikáját is befolyásolja és óvatosabbá teszi. Ennek nyomán lassabb emelési folyamat várható, ami a finanszírozási környezetet teszi kedvezőbbé, azaz nem kell tartani a hitelek gyorsabb drágulásától, valamint a befektetői hangulat jelentős változásától.

A legfontosabb kérdés számunkra az uniós gazdaság fejlődése, hiszen a GDP-nk legnagyobb részét adó kivitelünk háromnegyede oda irányul. A már említett globális tényezők természetesen az EU-ra is hatnak, de jócskán vannak belső kockázatok is: a kontinens még messze nem heverte ki a nagy válság hatásait, és bár megindult a növekedés, a már „megszokott” problémák – görög helyzet, belső ellentétek, orosz szankciók, ukrán válság stb. – mellett itt van a menekültügy, a terrorveszély, hogy a lengyel fejlemények egyelőre nehezen megjósolható következményeiről ne is beszéljünk.

Negatív és pozitív kockázati elemek tehát vannak bőven, ezek alapvetően meghatározzák majd idén is a mozgásterünket. Az ezekhez való rugalmas alkalmazkodás mellett a kormány azzal tehetné a legtöbbet, ha a növekedést fékező unortodox lépések helyett egyre inkább a fenntartható fejlődés ösztönzésére térne át. Ezt a jelenlegi körülmények között könnyen megtehetné, a stabil pénzügyi helyzetet kihasználva a fejlesztési forrásokat kockázatmentesen bővíthetné és hatékonyabban felhasználhatná. Mód lenne például a munkát terhelő közterhek csökkentésére, ami a szakértők egybehangzó véleménye szerint azonnali nagy lökést adna a vállalkozásoknak.