Minden lakás tulajdonosa érintett és alig tud róla valaki
Minden lakás tulajdonosa érintett, alig tudnak róla pedig eladásnál és bérbeadásnál is kötelező.
Sok lakás tulajdonosa nem tud róla, de bérbeadáskor és tulajdonosváltáskor már kötelező a lakóingatlanok villamos hálózatának ellenőrzése, a villamos biztonsági felülvizsgálat – írja az RTL. Egy új rendeletmódosítás szerint csak akkor lehet eltekinteni ettől, ha 6 éven belül volt felülvizsgálat, és erről megvan az igazoló dokumentum. Bizonyos esetekben időszakos felülvizsgálatot is el kell végezni.
Egy másik szakértői vizsgálatra is szükség van sok lakás eladásához és kiadásához
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 40/2017-es rendeletének 2024. január 29-től hatályos módosítása szerint a lakóépületekben lévő lakások villamos berendezésén – azaz a lakásban kiépített elektromos hálózaton – villamos biztonsági felülvizsgálatot (VBF) kell végezni bérbeadáskor és tulajdonosváltáskor, amennyiben a bérbeadás, illetve a tulajdonosváltás időpontjához képest 6 évnél nem régebben elvégzett felülvizsgálatot igazoló ellenőrzési dokumentum (minősítő irat) nem áll rendelkezésre.
Valójában a jogszabály már 2021. július végétől kötelezővé tette a villamos biztonsági felülvizsgálatot a lakások eladásához és bérbeadásához. A január végétől hatályos módosítás némileg enyhített a követelményen azzal, hogy nem kell minden eladáshoz és bérbeadáshoz elvégeztetni, hanem elegendő 6 évente.
A lakás vevője és bérlője kérheti a VBF elvégzését az eladótól, illetve a bérbeadótól. A felülvizsgálat kiterjed a lakás teljes elektromos hálózatára, a főelosztó berendezéstől (ami lakáselosztóként vagy elosztószekrényként is ismert, ide futnak be a fővezetékek), a dugaszoló aljzatokon és lámpákon át az egyéb elektromos berendezésekig.
(Azok hálózatba kötését és szerelését is ellenőrzik és dokumentálják.) A VBF során észlelt hibákat, hiányosságokat a felülvizsgáló által meghatározott időpontig kell javítani, illetve pótolni.
Kötelező az időszakos felülvizsgálat is
Idővel a villamos hálózat állapota romolhat, a szigetelések és aljzatok sérülhetnek, ami befolyásolja a lakás biztonságos használatát és indokolttá teheti a felülvizsgálatot. Ezért a rendeletmódosítás kötelezővé tette a bérleményként használt lakóépületek villamos hálózatán az időszakos, legalább 6 évenkénti VBF-et. Azoknál a lakóingatlanoknál, amelyek munkahelynek minősülnek, 3 évenként kell az időszakos felülvizsgálat. A lakóépületekben lévő, nem bérlemény lakásoknál pedig csak akkor hagyható el az időszakos felülvizsgálat, ha fázisonként 32 ampernél (A) nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem van, és 30 milliampernél (mA) nem nagyobb érzékenységű áram-védőkapcsolóval (FI relé vagy életvédelmi relé) védettek a felhasználói berendezések.
Ezen kritériumok alapján az időszakos felülvizsgálat zömmel a régi építésű ingatlanokat érintheti. Az új építésű lakóingatlanokban már jó ideje kötelező az áramvédő-kapcsoló beszerelése. Az áramerősséget pedig a villanyóra melletti kismegszakítón ellenőrizhetjük, hogy az azon feltüntetett névleges áram meghaladja-e a 32 A-t.
A felelősség a lakás tulajdonosát terheli
Az adásvételnek és a bérbeadásnak nem feltétele a VBF megfelelő minősítése, enélkül is eladható vagy kiadható a lakóingatlan – hívja fel a figyelmet Karácsonyi György villamos biztonsági felülvizsgáló. Az ellenőrzési dokumentum átadásával azonban a vevő és a bérlő tisztában lesz azzal, hogy milyen az ingatlan és a berendezések állapota, és ha szükséges, mit kell kijavítani. Ha így is üzemelteti azokat, a saját felelősségére teszi.
A tapasztalatok szerint a lakóingatlanok adásvételében közreműködő ügyvédek egyre gyakrabban hívják fel az eladók és a vevők figyelmét – az energetikai tanúsítványhoz hasonlóan – a VBF elvégzésének kötelezettségére. A tájékoztatást megkapják, még ha az eladó nem is készíttet felülvizsgálatot, és a vevő nem kéri azt.
Karácsonyi Györgynek (egyelőre) nincs tudomása arról, hogy hatóságilag ellenőriznék és szankcionálnák a VBF hiányát a lakásoknál, de véleménye szerint ha áramütéses baleset történne, akkor biztos rákérdeznek, hogy volt-e felülvizsgálat és a feltárt hibákat kijavították-e. (Jogszabály szerint a villamos biztonsági követelmények ellenőrzésére – mint műszaki biztonsági hatóság – a fővárosi és megyei kormányhivataloknak van jogosultsága.) Elektromos hibából eredő kár esetén akár a lakástulajdonos (üzemeltető) kártérítési felelőssége is felvethető, ha tudott a hibáról, de azt nem javította ki.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Pixabay)