Komplett IKEA-t hamisítottak a kínaiak

Kék-sárga dizájn, apró ceruzák a jegyzeteléshez, berendezett szobák, minimalista étterem jellemző arra a bútorboltra, amely meggyőző másolata a svéd áruházlánc üzleteinek. Egyre gyakoribb, hogy Kína nem csak a terméket, de a hivatalos boltot is lemásolja.

2011. augusztus 4., 10:13

Múlt hónapban komoly vihart kavart a nemzetközi médiában, sőt ellenőrzésre ösztönözte a kínai hatóságokat, amikor egy Kínában élő amerikai állampolgár hamis Apple üzletekről írt blogjában. A Financial Times beszámolója szerint a dolog nyilvánosságra kerülése óta egyre-másra bukkannak fel azok a kiskereskedelmi egységek, amelyek egy ismert márka márkaboltjainak teljes megjelenését másolják.

A nemzetközileg ismert márkák tulajdonosai jelentős összegeket fektetnek a márkaépítésbe, tesznek érte, hogy termékeik és üzleteik bármely országban ugyanazt a minőséget és szolgáltatási színvonalat képviseljék, és meggyőződésük, hogy ez az, amit vevőik keresnek. Az utánzatokra épülő üzletek működésükkel éppen ezt az ismertséget és keresleti igényt igyekeznek kihasználni. A márkatulajdonosokat így megkárosítják, hiszen, ha az üzlet eredeti termékeket is értékesít, a jogtulajdonosnak akkor sincs kontrollja az üzletmenet fölött.


A hírportál cikke szerint a tízezer négyzetméteres hamis IKEA üzlet ugyanazon városban található, ahol az említett Apple márkaboltok. Az angol nevén 11Furniture üzlete ugyanazt a kék-sárga színvilágot használja, hasonlóan berendezett szobákkal csalogatja a vevőket, és bár minimalista éttermében nem húsgombócot, hanem kínai ételeket kínál, de még az apró kis ceruzákat is kihelyezi, amellyel a vevők feljegyezhetik a bútorok méreteit. Sőt, a cég kínai neve ("Shi Yi Jia Ju") is nagyon hasonlóan hangzik, mint az IKEA helyi elnevezése ("Yi Jia Jia Ju").

Az IKEA kilenc áruházat üzemeltet hivatalosan Kínában, amelyek a magasabb életszínvonalú partmenti és nyugati városokban működnek. A svéd cég közlése szerint nemzetközi és Kínában is illetékes szakértői csapata dolgozik azon, hogy a bútorvállalat szellemitulajdon-jogainak érvényt szerezzenek. A világ egyik legsikeresebb vállalkozása szerint esetükben éppen az áruház jellemzői azok, amelyekről a fogyasztók felismerik a márkát, így komoly problémát okoz, hogy egy másik, azonos szektorban érdekelt cég ilyen jogsértést követ el.

A hamis márkaboltok megjelenése nem teljesen új jelenség Kínában, a Starbucks például már hosszú évek óta próbál gátat állítani az utánzásra épülő boltok megnyitásának útjába, ugyanakkor a szakértők szerint a replika üzletek ilyen mértékű elszaporodása újdonság. A kínai Kunming városában például az ál-Apple boltok és kamu IKEA mellett hamis Nike üzletek is működnek, és a Disney által hivatalos viszonteladóként elismert, ám kétes eredetű termékeket is kínáló játékboltok is üzemelnek.

Szakértők szerint az a tény, hogy ezen üzletek főleg a kínai belterületen és a kevésbé gazdag városokban nyitnak meg, arra utal, hogy ezekben a régiókban is van igény az ismert nyugati márkákra, és arra ösztönzik az eredeti gyártókat, hogy ne csak a tehetősebb kínai városokban szerezzenek érdekeltséget. Előfordulhat ugyanakkor, hogy éppen a hamis „márkaboltok" képeznek akadályt a piacra lépés előtt, mivel fellépni ellenük nehéz. A kínai törvények ugyan tiltják, hogy az üzletek más márkák boltjainak megjelenését és hangulatát utánozzák, de a hatóságok ritkán lépnek az ilyen jogsértések ügyében.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.