Keveset adott, sokat elvett a kormány
Eddig több mint hatszorosan fizették ki a háztartások a rezsicsökkentésen általuk elért megtakarításokat. A díjlefaragásokon megspórolt mintegy 155 milliárd forint több mint kétszeresét extra adók formájában szedte vissza, és a kormány négyszer annyit költött energiacégek megvételére. A most már állami tulajdonú, veszteséges közműszolgáltatók nonprofittá tétele, működtetése is sokba fog kerülni.
Az Orbán-kormány már eddig is többszörösen megfizettette az emberekkel a rezsicsökkentést a különböző extra adók formájában. Emellett a Fidesz ugyancsak a közműdíjak lefaragására hivatkozva százmilliárdokat dobott ki az ablakon az adófizetők pénzéből különböző veszteséges közüzemi szolgáltatók felvásárlására, illetve az árkorlátozások miatt a csőd szélére juttatott társaságok támogatására. A legnagyobb átverés a dologban pedig az, hogy az energiaárak akkor jobban csökkentek volna, ha kormány nem avatkozik be az árképzésbe, miután az utóbbi években drasztikusan mérséklődtek Európában a gáz- és árambeszerzési tarifák – nyilatkozta a Népszava.hu-nak Katona Tamás.
A közgazdász professzor számításai szerint a lakosság 2013 márciusától idén márciusig mintegy 130 milliárd forintot takarított meg az energiaárakon, a további kommunális díjlefaragások révén pedig hozzávetőleg 25 milliárd forint maradt az emberek zsebében. Ezzel szemben azonban csak a szesz és a dohány jövedéki adójának az emelésével megközelítőleg 170 milliárd forinthoz jutott a költségvetés.
A gyógyszerárak növelésével és az extra hírközlési adóval további 20-20 milliárd forintot, a pénzügyi szolgáltatókra kirótt különleges adók révén pedig plusz 160 milliárd forintot fizetett be a lakosság az államkasszába. Vagyis csak ezek a többletköltségek összesen mintegy 370 milliárd forinttal terhelték meg a családok zsebét, ami a rezsicsökkentésen elért megtakarítás több mint kétszerese.
Azt sem szabad elfelejteni – jegyezte meg a szakértő –, hogy a rezsicsökkentés rendkívül egyenetlenül oszlott el az egyes jövedelmi rétegek között. A tarifák mérsékléseinek legnagyobb haszonélvezői a magas jövedelműek voltak. A legjobban kereső 20 százalék tette zsebre a rezsimegtakarítások 80 százalékát, a fennmaradó szegényebb 80 százaléknak pedig csak a megspórolható összeg 20 százaléka jutott.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amíg egy gazdagabb, több energiát fogyasztó háztartás havonta 8–10 ezer forint árkedvezményt vehetett igénybe, addig egy közepes keresetű család legfeljebb havi 1500 forintot spórolhatott meg a közüzemi díjakon, míg a legszegényebbek, vagyis a társadalom döntő hányada csupán havi 300–800 forintot takaríthatott meg a „jóságos Fidesz-kormány” jóvoltából.
A kedvezményekből tehát jobbára a jómódúak részesültek, a legnagyobb adóemelkedésekkel viszont éppen a kisebb keresetűeknek kellett szembenézniük az elmúlt években – tette hozzá a közgazdász.
Katona Tamás szerint a kierőszakolt közüzemi tarifacsökkentések a hatalmas károkat okoznak a gazdaságnak. A bevételeiktől megfosztott, veszteségessé tett közműszolgáltatók ugyanis leállították a beruházásaikat. Ennek következtében munkahelyek szűntek meg és csökkent az egész gazdaság teljesítménye. Emellett a karbantartási és a fejlesztési munkálatok elmaradása miatt csökkent az ellátásbiztonság az egész közműszektorban.
Ezt igazolja egyebek mellett a szemétszállító cégek példája. A hulladékkezelő társaságok államosítása, illetve veszteségessé tétele miatt ugyanis több településen akadozott a szemétszállítás.
Érdemes megjegyezni: tavaly mintegy 54 milliárd forintjába került az adófizetőknek, hogy a kormányzat által az árkorlátozásokkal a csőd szélére sodort távhőtársaságok támogatást kapjanak a talpon maradáshoz. Idén erre várhatóan mintegy 60 milliárd forint megy majd el a közpénzekből.
A veszteséges hulladékkezelők életben tartása ugyancsak több tízmilliárd forintjába kerül majd az adózóknak. Így szakmai számítások szerint ebben az évben csak a kormány által tönkre tett közmű vállalatok megsegítése 100-110 milliárd forintjába kerül majd az adófizetőknek. Vagyis a lakosság csak a közműcégek támogatásán keresztül szinte vissza is fizeti a rezsimegtakarításait. Méghozzá úgy, hogy a rezsin keveset spóroló, keveset kereső nyolcvan százalék fizeti meg a költségek (adók) zömét, nem a tarifakorlátozásokon nagyobb összeget megtakarító, jómódú 20 százalék.
Átgondolatlan cégvásárlások
Az Orbán-kormányzat a rezsicsökkentés ürügyét használta fel az energetikai és a közműcégek államosítására is. Számítások szerint 2013 végéig a bruttó hazai termék (GDP) több mint két százalékát, több mint 650 milliárd forintot költött államosítási terveire a Fidesz.
A legdrágább vétel az E.ON német energetikai cég magyar gázipari leányvállalatainak államosítása volt. A vételár 280 milliárd forintra rúgott, ami piaci becslések szerint legalább a duplája a reális árnak. A tranzakció feleslegességét jól illusztrálja, hogy a kormány kezébe került egykori E.ON-gáztárolók jelenleg hozzávetőleg tizedükig vannak csak feltöltve, s ami gáz bennük van, az sem az államé, hanem a készletek felhalmozására kötelezett szolgáltatóké. Az üres tárolók fenntartása és a többi veszteséges állami közműcég működtetésének a költsége is az adózók zsebét terheli.
A ráfizetéses állami társaságok száma pedig egyre gyarapszik. Az állami tulajdonú MVM Magyar Villamos Művek Zrt. az E.ON Hungária Zrt. újabb hazai érdekeltségeinek a megszerzését jelentette be a közelmúltban. A tranzakció a lakossági ellátásért felelős E.ON Energiaszolgáltató Kft., az E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt., az E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt., valamint az E.ON Ügyfélszolgálati Kft. vállalat üzletrészeit érintheti. A vételár előreláthatólag tízmilliárdokra rúg majd.
