Kevés a munkavállaló, csökken a segély
Az utóbbi három hónapban stagnált a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma is. Tavaly tavaszhoz képest az adatok valamelyest romlottak, ami még egyértelműbbé teszi: a legfontosabb megoldandó probléma a gazdaságban a foglalkoztatottság növelése. Az MSZP legújabb javaslata erre a segélyek összegének csökkentése.
A munkanélküliségi ráta 2008 március-májusban 7,7 százalék, a foglalkoztatottak száma 3 millió 858 ezer, a munkanélkülieké 322 ezer fő volt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn. Az idén február és április között a foglalkoztatottak száma 3 millió 850 ezer, a munkanélkülieké pedig 323 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 7,7 százalék volt, azaz lényegében nincs változás.
Tavaly március-májusban a foglalkoztatottak száma 3 millió 920 ezer, a munkanélkülieké 308 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 7,3 százalék volt. Jelenleg tehát valamivel rosszabb a helyzet, az igazi gond azonban nem az abszolút számokban van. A gazdasági fejlődés szempontjából az alapvető probléma az, hogy a legális munkavállalók aránya a munkaképes lakossághoz képest most 56% körül mozog, ami egy százalékkal alacsonyabb az egy évvel ezelőttinél, miközben a nyugat-európai átlag kb. hetven százalék. A növekedést serkentő adó- és járulékcsökkentés alapvető eleme, hogy ehhez az arányhoz közeledjünk.
A legális munkavállalás serkentése nem egyszerű dolog. A pozitív ösztönzés a munkahelyteremtés támogatása, a munkához kapcsolódó közterhek csökkentése, a képzési programok segítése stb. Létezik negatív ösztönzés is, így például a fekete munka szigorúbb elllenőrzése és büntetése, a dolgozni kevésbé akarók munkára kényszerítése. Ez utóbbi egyik módja a segélyezési rendszer átalakítása, ami heves vita tárgya politikai körökben. Általános vélemény ugyanis, hogy a jelenlegi szociális rendszer nem ösztönöz munkára, mert majdnem annyi nettó jövedelmet biztosít, mintha alacsony bérért dolgoznának. Ez elsősorban az elmaradottabb térségekben jelent feltűnő problémát. Nem véletlen, hogy helyi képviselők az MSZP múlt heti tanácskozásán szorgalmazták, hogy ezen sürgősen változtassanak.
Vélhetően ennek hatására döntött úgy lapértesülés szerint a szocialista vezetés a dobogókői tanácskozáson, hogy január elsejétől csökkentenék a rendszeres szociális segély maximális összegét. A jövőben a segélyt nem a mindenkori, jelenleg 69 ezer forintos minimálbérhez kötnék, hanem a lét- vagy a nyugdíjminimumhoz. Az utóbbi ma 28 500 forint, s ennek legfeljebb 150 százalékában határoznák meg a segély összegét, amely így nem érné el a 45 ezer forintot sem. Ehhez kapcsolódva a pénzügyi támogatások átalakításával arra ösztönöznék az önkormányzatokat, hogy a rendelkezésre álló forrásokat segélyezés helyett közmunkaprogramokra fordítsák.
Ez önmagában persze kevés a foglalkoztatási szint jelentős javításához. Elvenni könnyű, valamit teremteni már sokkal nehezebb. Ezért a segélyek csökkentése nem megoldás, csak látszat intézkedés, ha nem párosul a szociális ellátás, az adórendszer és a foglalkoztatás ösztönzés összehangolt átalakításásval. Minderről pedig az általánosságokon túl egyelőre semmilyen kormányzati lépésről sem hallani.
