06:50 - 09:00

Most: KeljfelJancsi

Fiala János műsora

Kétszámjegyű drágulást érzékel a magyarok többsége

A frissen közzétett hivatalos adatok csak részben tükrözik ezt, de még azokból is látszik, hogy tisztességesen elszálltak az árak az egy évvel ezelőtti szinthez képest.

2021. május 11., 11:58

Szerző:

Közvélemény-kutatást rendelt a Napi.hu a Pulzus Kutatótól. A frissen nyilvánosságra hozott kutatási eredményekből kiderül, hogy a  magyarok többsége (59 százalék) a hivatalos számítások ellenére úgy érzi, az utóbbi egy évben két számjegyű mértékben, azaz több mint tíz százalékkal nőttek az árak a mindennapokban. A lap azt írja, a válaszadók további negyede infláció feletti, 6-10 százalékos drágulásról számolt be, míg további 10 százalék érzékelt kis mértékű, 1-5 százalék közötti növekedést.

A friss, országosan reprezentatív felmérésben csupán a magyarok 2 százaléka (azaz csupán minden ötvenedik) mondta azt, hogy szerinte nem nőttek árak a mindennapokban, további 1 százalék szerint egyenesen csökkentek.

A most publikált kutatásból az is kiderül, hogy csupán minimális különbségek vannak a nemek árérzékenysége között: Magyarországon a nők 60 százaléka, míg a férfiak 58 százaléka számolt be arról, hogy az utóbbi egy esztendőben a mindennapokban két számjegyű mértékben nőttek az árak. A közepes mértékű - de a hivatalos fogyasztói inflációt így is érdemben meghaladó -, azaz 6-10 százalék közötti drágulásról a férfiak 31 százaléka, a nők 26 százaléka számolt be.

A két nem képviselői közül ugyanannyian (10 százalék) mondták azt, hogy kis (1-5 százalék közötti) drágulást érzékeltek, míg a változatlan érzékelt árindexről beszámolók aránya a férfiaknál 1 százalék, a nők körében pedig 3 százalék volt.

A 2020 őszi lassulás után a KSH számításai szerint 2021. februárja óta újra a jegybank által megcélzott inflációs sáv 3 százalékos közepét meghaladó szintre gyorsult a pénzromlás üteme. A KSH kedden közölt adatai szerint áprilisban pedig a fogyasztói árak már átlagosan 5,1 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál.

A piaci elemzők szerint a következő hónapokban az infláció részben a bázishatás miatt, vagyis a tavaly tavasszal bezuhanó infláció eredményeként gyorsul. Emellett a jövedékiadó-köteles termékek, köztük a dohánytermékek drágulása, valamint az olaj és az üzemanyagok árának emelkedése is felfelé húzza az indexet ezekben a hónapokban.

A lap azt írja, a kormány friss előrejelzése – ezt tükrözi a friss konvergenciaprogram és a parlamentnek benyújtott 2022-es költségvetési törvényjavaslat egyaránt – azzal számol, hogy 2021 egészében 3,6 százalékkal, majd 2022-ben már csupán 3 százalék lesz a fogyasztói infláció éves mértéke – a 2020-as 3,3 százalék után.

A KSH ma közzétett adatait szemlézve a MTI azt írja, áprilisban 5,1 százalékos volt az infláció,  utoljára pedig 2012 decemberében mértek  ilyen magas, 5 százalékos értéket. Az elemzők idén áprilisra 4,9 százalékos inflációt jósoltak.

Mint írják, a járműüzemanyagok ára 39,2 százalékkal magasabb lett, annak ellenére is, hogy az előző hónaphoz képest 1,2 százalékkal mérséklődött. A dohánytermékek jövedéki adója április 1-jén tovább emelkedett, ami a termékcsoport árának 3,7 százalékos növekedését eredményezte márciushoz viszonyítva és 20,1 százalékkal emelte egy év alatt. A szeszesitalok 3,0 százalékos áremelkedésével együtt a termékcsoport árszintje 12,2 százalékkal volt magasabb a tavaly áprilisinál.

Az élelmiszerek ára a friss statisztika szerint 2,4 százalékkal emelkedett, a drágulás üteme így valamelyest csökkent a márciusi 2,7 százalékról, amiben az egy évvel korábbi 8,7 százalékos magas bázisnak is szerepe lehetett. Ezen belül azonban az étolaj ára 22,8 százalékkal, a büféáruké 7,8, a rizsé 7,7, a margariné 7,5, a liszté 7,4, a száraztésztáé 6,8 százalékkal nőtt. A friss gyümölcsök éves áremelkedése a márciusi 12,3 százalékról 6,5 százalékosra fékeződött. A sertéshús ára 6,9 százalékkal, a párizsi és kolbász ára 1,6, a sajté 1,2 százalékkal csökkent.

A tartós fogyasztási cikkekért 3,4 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül az új személygépkocsik 10,4 százalékkal drágultak, ami mérsékeltebb növekedés az előző havi 11,4 százalékosnál. A ruházati termékek 0,2 százalékkal olcsóbbak voltak, mint tavaly áprilisban.

A szolgáltatások éves áremelkedése a márciusi 1,3 százalékosról 2,0 százalékosra nőtt. A postai szolgáltatások továbbra is 7,0 százalékkal voltak drágábbak az egy évvel korábbinál, a telefon és internet szolgáltatási tarifák 3,0 százalékkal csökkentek.

(Kiemelt képünk illusztráció: 168.hu | Merész Márton)

 

 

Sok vagy kevés a 200 ezer forint minimálbér? Ha kapjuk, nem, főleg ha összevetjük az uniós államok adataival. Az unióban a bolgár minimálbér a legalacsonyabb, ezt követi a magyar, majd a román, lett, horvát és a cseh. Vagyis, hajrá, érjük utol Németországot, de legalább Romániát.