Kadhafi svédországi milliárdjai
Svédország egyetlen alumíniumkohójának dolgozói fellélegezhetnek: nem zárják be az üzemet, csupán a profit átutalását érintik azok a pénzügyi szankciók, melyeket a svéd állam a hónap elején foganatosított Kadhafi svéd befektetéseit illetően.
A sundsvalli gyár az LIA érdekeltségébe tartozik, lévén annak résztulajdonosa. A Lybian Investment Authority pedig egyike azoknak a libiai elnökhöz köthető befektető cégeknek, amelyek néhány, általuk biztonságosnak ítélt országban az ott szerződtetett pénzguruk segítségével, az ezredes – helyesebben: Líbia – vagyona egy részének kezelésével foglalkoznak, a legnagyobb titokban. Az elnök 2006-ban hozta létre a pénzügyi befektető társaságot, azzal a céllal, hogy az olajkereskedelemből befolyt igen jelentős pénzek egy bizonyos hányadát stabil értéket képviselő külföldi objektumokban és projektekben helyezze el: 40 milliárd dollárról volt szó, amely mára mintegy másfélszeresére növekedett.
Kadhafi pénze figyelemre méltó helyeken fialt szerte a világban: ezek sorába tartozik, például, a tekintélyes londoni gazdasági lap, a Financial Times, melyben 3 százalékos tulajdonos, az Unicredit Bank, de a FIAT és a Juventus futballklub is – nyilván, nem csak a Berlusconi-barátság jelképeként. A svéd alumíniumgyárban (mely egyetlen az országunkban) pedig annak tulajdonosa, az orosz RusAl, illetve az annak élén álló Oleg Deripaska oligarcha révén vásárolt magának mintegy 1,5 százalékos részesedést.
Az LIA számottevő angliai és olaszországi befektetési mellett, komoly portfólióval rendelkezik Skandináviában (is). A fent említett alumíniumüzemen túl, beszállt a malmöi nagymecset építésébe csakúgy, mint különféle kutatási- és innovációs programokba, például Uppsalában. Svéd és dán nagyvárosokban pedig kiemelten értékes ingatlanokat vásárolt fel és üzemeltet. Azonban most, hogy az ENSZ vonatkozó határozataival összhangban az Európai Unió is egybehangzóan döntött a Kadhafi elleni pénzügyi fellépésről, valamennyi európai érdekeltségénél elrendelték a nyereség- és osztalék átutalásának felfüggesztését.
Az Európai Unió március 10-én hozott döntése értelmében a svéd pénzügyi felügyelet (Finansinspektionen) is megtette a kellő lépéseket, s befagyasztotta a hivatalosan mintegy 10 milliárd koronás – ám óvatos becslések szerint is ennek többszörösét kitevő – eltitkolt líbiai vagyont. A megfelelő dán hatóságok nemkülönben. Jellemző: e líbiai érdekeltségekről ez eddig mit sem tudtunk. S az is, ahogyan a svéd állami pénzfelügyelet munkatársai, a hét folyamán a sajtóból feléjük záporozó kérdésekre válaszoltak: a szokásos banktitokra hivatkozva, igen röviden és legfőképpen ködösítve adtak csak némi információt Kadhafi svédországi befektetésekbe helyezett pénzének nagyságáról.
Kadhafi skandináv pénzeit, a svéd és a dán pénzügyi hatóságok vissza kívánják juttatni a jogos tulajdonosának, a líbiai népnek. Azonban erre csak akkor és abban az esetben kerül sor, ha az ezredes hatalomból való távozását követően az EU feloldja a a két hete elrendelt befagyasztást.
A pénzügyi blokád mindazonáltal inkább jelzésértékű, s nem valószínű, hogy alapjaiban befolyásolná Libia gazdasági ügyeit. Mégha világméretben igen komoly is az összeg, töredéke annak, amit Kadhafi az évek során eladott olajból felhalmozott, s amely vagyonhoz még mindig exkluzív hozzáférési jogot tart fenn magának. A Financial Times úgy tudja, hogy az általuk megnevezett 150 tonnát kitevő aranytartalékot a libiai nemzeti bank pincéjéből, saját búvóhelyei egyikére, a délsivatagi Sebha-ba szállíttatta az ezredes...
