Itt az új Varga-csomag: gyengült a forint, esett a BUX

Eltérően ítélik meg a Varga Mihály által hétfőn bejelentett intézkedéseket az MTI által megkérdezett elemzők: a TakarékBank szakértője szerint nem lett volna szükség az intézkedésekre, amelyek eloszlathatják azt a reményt, hogy a gazdaságpolitika kiszámíthatóbbá válik, míg a Buda-Cash elemzője úgy vélte, szükség volt a tranzakciós illeték megemelésére, mert egyébként 100 milliárd forintos lyuk keletkezne az idei büdzsében.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn jelentette be, hogy a kormány 6 ezrelékre emeli a tranzakciós illetéket a készpénzfelvételnél, és itt eltörölnék a felső korlátot, míg az átutalásoknál 2-ről 3 ezrelékre emelkedne az illeték, a felső, 6 ezer forintos korlát megtartásával.

A további intézkedéseke között sorolta fel a vállalkozások által fizetett távközlési adó 2 forintról 3 forintra, valamint a bányajáradék 12-százalékról 16 százalékra emelését.

Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház Zrt. makroelemzője szerint a piac már valamelyest számított a tranzakciós illeték megemelésére, mivel eddig láthatóan nem folytak be az abból a kormány által várt költségvetési bevételek. A szakértő az MTI-nek kifejtette, hogy a kabinet 300 milliárd forintot vár az illetékből, amiből a Magyar Államkincstárnak 80 milliárd forintot kell teljesítenie. Utóbbi teljesüléséről nincsenek adatok, de ez a rész várhatóan befolyik, a maradék 220 milliárd forintból azonban eddig az időarányosnak kevesebb mint a fele folyt be a büdzsébe. Úgy vélte, az illeték emelése már közelebb visz a bevételi terv teljesítéséhez.

A szakértő a csomag korai időzítését meglepőnek nevezte, ő csak augusztusra várt hasonló intézkedéseket, ugyanakkor mivel két komoly bevételi tételnél – e-útdíj, pénztárgépek online összeköttetése – már „elcsúszás van”, indokoltak a lépések.

Tóth Gergely szerint a tranzakciós illeték emelése elsősorban a lakosságot érinti, míg a megnövelt távközlési adót a piaci verseny miatt nehezebb áthárítani. A távközlési adó emelését az elemző szerint nem indokolja semmi, mivel az ebből eredetileg idénre várt 44 milliárd forintos bevétel jól tervezhető, fix. A telekomadó emelésének köszönhetően Tóth Gergely szerint további 15-20 milliárd forint folyhat be a büdzsébe 2013-ban.

A hétfőn bejelentett intézkedésekkel a kormány azt bizonyíthatja, hogy a túlzottdeficit-eljárás alól való kikerülés után is költségvetési szigor lesz Magyarországon, és nem lesz választási költségvetés – emelte ki Tóth Gergely.

Hozzáfűzte: az intézkedéseket az is indokolhatja, az idei költségvetést 5,2 százalékos inflációval tervezték, míg a tényleges szám 2,5 százalék körül lehet, ami bevételi oldalon csúszást okozhat, főként az áfa és a jövedéki adó bevételekben.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában kifejti: az intézkedésekre álláspontja szerint nem lett volna szükség, mivel a májusig az éves költségvetési hiányterv 63,5 százaléka teljesült, ami nem mutat jelentősebb elmaradást a korábbi évekhez viszonyítva, annak ellenére, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték esetében valóban keletkeztek elmaradások, azonban ennek fedezésére a kormány már elrendelt zárolást a tartalékokból.

Az eredeti hiányterv pótlólagos intézkedések nélkül is teljesíthető lett volna, ezért várakozása szerint a korábban elrendelt költségvetési zárolásokat az év második felében akár fel is oldhatják, az eddigi intézkedések fenntartásával pedig a hiány a tervezettnél alacsonyabb is lehet.

A most bejelentett intézkedések ugyanakkor eloszlathatják azt a reményt, hogy a túlzottdeficit-eljárás megszüntetését követően a gazdaságpolitika kiszámíthatóbbá válik azáltal, hogy a költségvetés tarthatósága elvileg nem követeli meg egyes adónemek és illetékek emelését, vagy újabbak kivetését – hívta fel a figyelmet Suppan Gergely.

A szakértő – Tóth Gergellyel ellentétben – úgy vélte, hogy a távközlési adót ugyancsak a lakosságra háríthatják át a cégek, pedig a telefonálási költségek Európában így is Magyarországon a legmagasabbak.

Esett a BUX index

Az újabb pénzügyi intézkedések bejelentését követően esett a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 11.30 órakor 19 418,75 ponton állt, ami a pénteki záró értékéhez képest 116,46 pontos, 0,60 százalékos csökkenés, a hétfői nyitásnál 136,34 ponttal alacsonyabb.

A részvénypiac forgalma délelőtt 2,5 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével gyengültek az előző napi záráshoz képest.

A Mol ára nem változott, 16 800 forintot ért. Az OTP-részvények ára 38 forinttal, 0,77 százalékkal 4907 forintra csökkent. A Magyar Telekom árfolyama 9 forinttal, 2,50 százalékkal 351 forintra esett. A Richter-papírok árfolyama 45 forinttal, 0,13 százalékkal 35 755 forintra gyengült.

Gyengült a forint

Az alacsony államháztartási hiány megtartása érdekében hétfőn bejelentett intézkedések hatására a forint gyengült, és elveszítette a délelőtti órákban szerzett nyereségét, az euró 291,27 forintig erősödött a forinttal szemben.

A forint erősödéssel kezdte a hetet, hétfőn délelőtt egészen 289,91 forintos eurójegyzésig erősödött a péntek esti 290,85 forintról. Az intézkedések bejelentését követően azonban az euró árfolyama ismét 291 forint fölé emelkedett: fél tizenkettőkor a jegyzés 291,27 forinton állt.

Az eurót utoljára május végén jegyezték 290 forint alatt.

A svájci frank jegyzése délelőtt 235,31 forintra csökkent a péntek esti 236,68-ról, majd árfolyama ismét 236 fölé emelkedett.

A dollárt fél tizenkettőkor 218,20 forinton jegyezték, szemben a kora délelőtti 216,95 forinttal. Péntek este a dollár 218,17 forinton állt.

A japán jennel szemben a hétfőn délelőtt elért legerősebb forintárfolyam a 2,2832-es jegyzés volt, a déli órákra viszont már 2,2980 forintra erősödött a jen. Péntek este a jent 2,3160 forinton jegyezték.