IMF: kritikus időszak jön Magyarországon

Az általában kormányközelinek minősített kutatóintézet az IMF kritikáját megerősítő véleményt fogalmazott meg.

Mint arról a

Népszava beszámolt, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa keményen bírálta a magyar kormány gazdaságpolitikáját szerdán kiadott, Magyarországgal foglalkozó elemzésében. Az IMF szerint a következő 6-12 hónap rendkívül kritikus időszak az ország számára. A Széll Kálmán terv céljait helyeslik, ugyanakkor hiányolják a terv keretszámait és a részleteket.

Kioktatják a nemzetközi szervezeteket is

A mostani ígéretek szerintük szemben állnak a kormány korábbi kommunikációjával, amikor még a kabinet az adócsökkentés nyomán beinduló gyors gazdasági növekedésben hitt. Az IMF szerint a Fidesznek megvan a többsége a reformok végrehajtásához, ám a politikai akarat továbbra is bizonytalan.

A Fidesz, amikor ellenzékben volt, akkor nagyon fontosnak tartotta az összes nemzetközi szervezet véleményét, a kritikákat gyakran és hangosan idézte - hangsúlyozta Veres János volt pénzügyminiszter. Most meg ezek a szervezetek kioktatást kapnak, ha bírálják a magyar kormányt.

A szocialista politikus szerint figyelemre méltó kettősség, hogy ellenzékben fontos volt a véleményük, most meg azt mondják, hogy ezek nem értik a magyar kormány nem konvencionális döntéseit. A Fidesz semmilyen kritikát nem hajlandó figyelembe venni, pedig most nagyon oda kellene figyelnie.

Az IMF és a többi nemzetközi szervezet bírálatai összhangban vannak azokkal az észrevételekkel, amelyeket a korábban az MSZP megfogalmazott és mindazzal, amit a társadalom most sérelmesnek tart. A társadalom tűrőképességét nem veszik figyelembe, amikor ilyen mértékben és ilyen módszerekkel nyúlnak bele a nagy rendszerekbe. Elég csak az egészségügyre, az oktatásra és a nyugdíjra utalni - hangsúlyozta Veres János.

Mindezek a lépések a társadalomban is éles reakciót váltanak ki, ami hozzájárul ahhoz, hogy a nemzetközi szervezetek kétségesnek tartsák a kormány terveinek megvalósíthatóságát. Az elbizonytalanított magyar gazdaságba mindenki ódzkodik beruházni, ennek következtében a növekedés is mérsékelt. Veres János szerint a nemzetközi szervezetek azt is kérdésesnek tartják, hogy mekkora a realitása a kormány által ígért egymilliós foglalkoztatás bővítésnek. Ezt sem a független elemzők véleménye, sem a számok nem támasztják alá.

Még a Századvég is kockázatokat lát

Még az általában kormányközelinek minősített Századvég Gazdaságkutató is óvatosan kétségbe vonta a kormány terveinek megalapozottságát és az IMF kritikáját megerősítő véleményt fogalmazott meg tegnap közzétett negyedéves elemzésében. Az intézet egyebek között jelentős kockázatokat lát az idei évre tervezett költségvetési hiányban, elsősorban az általános forgalmi adó várható alakulása miatt.

A kutatóintézet rizikót lát a makropályával és egyes konkrét intézkedésekkel kapcsolatban is, ám a konvergenciaprogram megvalósítása szempontjából a legfontosabb kérdésnek azt tartja, hogy el tudnak-e helyezkedni a munkaerőpiacon azok, akiket legérzékenyebben érint az állami transzferek csökkentése. Összességében az idei évre átlagosan 11,0, míg jövőre 10,3 százalékos munkanélküliségi rátát prognosztizálunk.

A hazai gazdasági növekedés továbbra is kétarcú: a bővülés motorja változatlanul az export, és a kivitelre termelő feldolgozóipar, míg a belső felhasználás növekedése elmarad a korábban várttól. A Századvég szerint a beruházások területén is érezhető a gazdaság kettőssége: az exportorientált feldolgozóipar állóeszköz-felhalmozása csaknem 40 százalékkal bővült az első negyedévben, míg a termékeiket döntően a belföldi piacon értékesítő ágazatok mutatója stagnált, vagy csökkent.

2011-re 2,8, míg jövőre 2,7 százalékos GDP növekedést várnak - írta a Népszava.

A nemzetgazdasági minisztérium tegnapi közleménye szerint legközelebb ősszel érkezik Budapestre a Nemzetközi Valutaalap stábja, hogy lebonyolítsa a félévenként esedékes utólagos monitoring vizsgálatát.