Imázskampány olimpiai módra
Ahhoz képest, hogy valóságos tülekedés folyik az olimpiák rendezési jogáért, az utóbbi két évtizedben a legnagyobb sportesemény nemigen hozott közvetlen üzleti hasznot a színhelyeknek, sőt... De nem is ez a fő szempont a vetélkedő országok és városok számára, hanem az ezzel járó óriási nemzetközi figyelem, a növekvő presztízs és mindennek a pozitív hatása. Különösen igaz ez a holnapután kezdődő pekingi játékokra.
A kínaiak úgy érzik, most nagy lépést tehetnek affelé, hogy az őket megillető helyet foglalják el a világban és ez számukra minden pénzt megér. Bámulatba akarják ejteni a vendégeket és mindenkit, aki a tévéképernyők előtt ülve figyeli az eseményt. Éppen ezért minden idők legdrágább olimpiáját rendezik majd Pekingben, aminek az összköltségét több mint negyven milliárd dollárra becsülik a szakértők. Azért kénytelenek becslésekre hagyatkozni, mert a kínai szervezők a valós pénzügyi adatokat szigorúan titkosan kezelik.
Ez az összeg 14 milliárd dollárral több, mint amennyibe a 2004-es athéni olimpia került és 16 milliárddal haladja meg a 2012-es londoni játékok tervezetét. A 41 milliárd dollárból 4,6 milliárd dollár jut a különböző létesítményekre és operatív költségekre, 10 milliárd a Pekingben érzékelhető környezetszennyezés csökkentésére és 26 milliárd az általános infrastruktúra fejlesztésére, többek között a metróhálózat bővítésére, illetve új repülőtér építésére. Aki az elmúlt években Pekingben járt és szemtanúja volt az elképesztő méretű építkezéseknek és egyéb fejlesztéseknek, alighanem még a negyven milliárdot is kevesli. Egész városrészek alakultak át, háztömbök tűntek el és nőttek ki újra a földből, százezernyi embert telepítettek ki otthonából.
Eközben a pekingi szervezőbizottság hivatalosan mindössze 2 milliárd dolláros (1,25 milliárd eurós) költséget kommunikál, igaz, ebbe az összegbe csak a stadionok építésére fordított összeget, illetve a játékok operatív költségeit számítja bele. A kínaiak a pekingi olimpiát összesen 37 létesítményben bonyolítják le, ezekből 19 új építésű stadion vagy csarnok.
A bizonyítási szándékon túl a pénzügyi háttér is adott volt a nagy dobáshoz: szakértők szerint Kína valutatartalékai jóval meghaladják az ezer milliárd dollárt! Ebből megengedhették maguknak a nagyszabású beruházásokat, amelyek ráadásul az olimpia után is ott maradnak és a lakosság hasznára válnak. Így érthető, hogy nem idegesíti őket, ha a bevételekből mindez nem térül meg. Négy éve a görögöket még megrengette az olimpia minden korábbinál nagyobb, kétmilliárd dollárt meghaladó vesztesége, a kínaiakat viszont a nyereségesség nem foglalkoztatja. Igazuk van: ők már magával a rendezéssel is felmérhetetlenül sokat nyertek. Ha a játékokat is gond és zavarok nélkül lebonyolítják, nem kétséges, hogy minden idők legnagyobb showműsorának és országimázs kampányának leszünk szemtanúi.
