Ijesztő a helyzet a lakáspiacon

A deviza alapú lakáshiteleknél hat százalék, a forint alapúaknál négy százalék körüli a kilencven napon túli késedelemben lévő hitelesek aránya, a nehéz helyzet ellenére a megszorult tulajdonosok még nem szánták rá magukat tömegesen az eladásra, de a kényszerértékesítés már megjelent a piacon - közölte az Otthon Centrum.

2011. január 26., 08:15

A hitelét törleszteni nem tudó ügyfél akkor értékesítheti maga a lakását, ha ahhoz a bank hozzájárul. A gyakorlati tapasztalat az, hogy a bank általi kényszer-eladáshoz képest minkét fél jobban jár, ha a hiteles adja el az ingatlant. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a piacot ne befolyásolná az így megnövekedett kínálat. A kényszerértékesítők első nekifutásra a piaci ár fölött szeretnék eladni a lakásaikat, de gyorsan elfogadják a reális árat. Ennek azonban feltétele az is, hogy a piaci ár fedezze a bank felé fennálló tőketartozást. A hitellel nem terhelt lakások tulajdonosai ezzel szemben inkább visszalépnek az eladástól, ha látják, hogy kevesebbet ér a lakásuk, mint amennyiért vásárolták azt – írja az MTI.

A kényszerértékesítés hatásaként megjelentek a piacon azok, akik befektetési céllal vásárolnak lakásokat. A Balaton déli partján - főleg Siófok környékén - mindent megvásárolnak, amit a tulajdonosak hajlandók a piaci ár alatt eladni. Az ország nyugati megyéiben a múlt év vége felé indult a befektetési célú vásárlás, de ott még nincs elegendő kínálat. A főváros környékén van kereslet, de a pénzzel rendelkezők mérlegelik, hogy a lakásvásárlás, vagy más befektetés kecsegtet nagyobb hozammal - áll az Otthon Centrum elemzésében.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.