Megváltoztak a táppénz szabályai: már nem minden napra jár ellátás

Módosult a táppénz-jogosultság időtartama: korábban a táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára járt, továbbá, maximum a keresőképtelenség első napját megelőző folyamatos biztosítási időszak alatt a törvényben meghatározott biztosításban eltöltött napoknak megfelelő időtartamra – írja a 24.hu az RSM Blog adatközlésa alapján.

Július 1-jétől már nem a keresőképtelenség első napját kell figyelembe venni a táppénz időtartamának megállapításánál, hanem a táppénz-jogosultság első napját.

Pentz Edina, az RSM bérszámfejtési üzletágvezetője azt is hangsúlyozza, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény (Ebtv.) módosítása értelmében a keresőképtelenség első napja és a táppénzre való jogosultság kezdete elválhat egymástól, tekintettel arra, hogy az orvosilag folyamatos keresőképtelenség fennállása esetén előfordulhat, hogy valamely időszakra nem jár a biztosított részére táppénz, arra nem jogosult, vagy annak folyósítását nem kéri. Így táppénz esetén előállhat olyan helyzet, hogy az irányadó és számítási időszak meghatározására más időponthoz képest kerül sor, mint a táppénzre való jogosultság idejének, illetve a táppénzes előzményeknek a figyelembevételére. Ezen kettősség jogalkalmazási problémákat okoz, ezért a „keresőképtelenség első napját” a „táppénzre való jogosultság első napját” fordulatra módosul.”

Ezután nem mindig jár táppénz

Az Ebtv. 47. § (2) bekezdés a) pontjában „nem jár szabályok” hatályon kívül helyezésre kerültek, mert a munkavégzési kötelezettség hiánya, illetve a biztosítás szünetelése esetén maga a táppénzre való jogosultság hiányzik.

A keresőtevékenység folytatása ugyanakkor folyósítási korlátként értelmezendő, ha a biztosított a napi munkavégzése során betegszik meg vagy szenved balesetet, vagyis ugyanazon napon belül a biztosított keresőtevékenységet is végez, illetve keresőképtelennek is minősül. Ezt a helyzetet kezeli az Ebtv. 47. § (2) bekezdés b) pontjának módosított rendelkezése.

Nem jár táppénz tehát:

• a betegszabadság lejártát követő szabadnapra, heti pihenőnapra és munkaszüneti napra, ha az ezen napokat követő első munkanapon a keresőképtelenség már nem áll fenn,
• a táppénzre való jogosultság első napjának azon részére, amely alatt a biztosított keresőtevékenységet folytatott. Az Ebtv. vhr. 31. § (8) bekezdésének módosítása azt is rendezi, hogy ezt a töredéknapot egy későbbi ellátás iránti kérelem elbírálása során osztószámként figyelembe venni nem lehet (tehát a rész-táppénzes nap 1 egész táppénzes napnak fog minősülni).

A passzív jogon járó baleseti táppénz folyósításának szabályai is változnak

A biztosítási jogviszony megszűnését követően a baleseti táppénzt ugyanazon szerv folyósítja tovább, amely a folyósításra a biztosítási jogviszony megszűnéséig is hatáskörrel rendelkezett. Ha a baleseti táppénznek a biztosítási jogviszony megszűnését követő folyósítása alatt az ellátásban részesülő újabb biztosítási jogviszonyt létesít, akkor az újabb biztosítási jogviszony kezdetét megelőző nappal a kifizetőhellyel rendelkező fenti munkáltató esetében a kifizetőhely, egyéb esetben a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító az ellátás folyósítását megszünteti.

A keresőképtelenség folyamatos fennállása esetén a biztosított – az újabb biztosítási jogviszonya alapján benyújtott kérelme alapján – az 55. § (1b) bekezdése (azaz a biztosított baleseti táppénzre jogosult akkor is, ha ugyanabból a balesetből eredően ismételten keresőképtelenné válik) alkalmazásával válhat jogosulttá ismételten baleseti táppénzre.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: beeki via Pixabay)