Így próbálnak Orbánék százmilliárdokat szerezni
A most nyilvánosságra került anyaggal arra törekszik a Fidesz-kormány, hogy meggyőző konvergencia-programot tegyen le a brüsszeli asztalra a költségvetési korrekcióról és az ígért hiánycél tartásáról. Úgy tűnik, Orbánék hiteles gazdaságpolitika és átfogó reformok helyett ezúttal is végiggondolatlan megszorításokkal és újabb adókkal próbálják kezelni a helyzetet, ez azonban nehezen felel majd meg az elvárásoknak.
Az Orbán-kormány gazdasági ténykedése csak egyetlen kérdésben mutatott eddig némi kreativitást: új adónemek kitalálásában. Matolcsyék fantáziája azonban kimerülni látszik, a legújabb ötleteik meghökkentőek ugyan, de lényegében a korábbi körökben mozognak. Már élcelődni sincs kedvünk azon, hogy a Fidesz két évvel ezelőtt még egyszeri, nagyarányú és általános adócsökkentést, a közterhek számának lefaragását ígérte, hogy a söralátétre ráférő bevallásról ne is beszéljünk. Felsorolni is nehéz, hogy azóta hányféle új adót vezettek be a különadóktól kezdve a chipsadón át az ebadóig, és mennyiben nőttek a már meglévő terhek is. Egyetlen lényeges csökkentést hajtottak végre, azóta is az általa ütött lyukat próbálják foltozgatni: az egykulcsos SZJA-t, amellyel az adófizetők negyede évi 500 milliárdot nyert, mindenki más rosszul járt, vagy reálbérének csökkenésével, vagy az új adókkal, vagy mindkettő miatt.
A legmódosabb rétegeknek adott ajándék terhét a költségvetés azóta is nyögi, a hiányzó pénzt máshonnan kellett összekaparni a deficit féken tartásához. A tavalyi évben még el lehetett játszani, hogy a hiány nagy részét nem közvetlenül a lakossággal fizettetik meg, de a kicsit is gondolkodni tudók pontosan látták, hogy a magán-nyugdíjpénztári tőke lenyúlása és a cégeket sújtó különadók az egész országnak veszteséget okoznak. Az idén ez a képmutató taktika már nem működik, mert nincs elherdálható tartalék, a sikerágazatokra sem lehet még több sarcot kivetni, sőt jövőre a különadókat is ki kell vezetni. Nem maradt más lehetőség, mint direkt a lakosság és a vállalkozások zsebéből venni ki a pénzt, így aztán nőtt az ÁFA, a jövedéki adó, a főleg a kkv-kat sújtó közteher stb.
Ez azonban még mindig kevés, a hiánycél tartásához az idén további 150, jövőre 5-600 milliárd forint egyenlegjavításra van szükség. Lenne erre egy rendkívül kézenfekvő mód, méghozzá a magasabb SZJA-kulcs azonnali visszaállítása, a fogyasztás szempontjából semmilyen kockázata nem lenne, minthogy pozitív hatása sem volt, a büdzsé helyzetét viszont százmilliárdokkal javítaná. A fideszes nómenklatúra és holdudvar azonban túl jól járt ahhoz, hogy a dolgot visszacsinálják, és eszük ágában sincs jövedelmi helyzetükön rontani, így aztán inkább mindenkit szívatni akarnak. Sajnos annyiféle adót találtak már ki, hogy kezdenek kifogyni az ötletekből, ezért a már "bevált" unortodox eszközöket kívánják tovább ragozni.
Mivel nemsokára búcsút kell mondani a különadóknak, Matolcsyék azokat akarják más formában továbbvinni. A bankadót a pénzügyi tranzakciós adó és az új biztosítási adó váltaná fel, a telekommunikációs különadót pedig, amelyet egyébként az unió amúgy is elmeszelt, a telefonálási és mobiladó követné, az energiaszektornak is átnevezik az eddigi adóját. A különbség mindössze annyi, hogy eddig látszólag az érintett cégek fizették a terheket, valójában jórészt az ügyfelek, jövőre már közvetlenül is az utóbbiakat vágják meg. A lényeg tehát nem változna, a kormány továbbra is unortodox adókat vetne ki, amelyek negatív gazdasági hatásai nyilvánvalóak, ezért minden valódi szakértő bírálja őket.
Kemény kritika fogadta az ötkulcsos ÁFA ötletét is. Először mindenki azt hitte, hogy a kormányfő jobbkezének szállt el újra az agya, de Orbán Viktor maga is előállt az 5-30 százalék közötti forgalmi adó gondolatával. Szemlátomást cseppet sem zavarja őket az, hogy az ÁFA már most is nálunk a legmagasabb az unióban, jól érezhetően gerjesztve az inflációt, ráadásul háromnál több kulcs bevezetése brüsszeli jóváhagyást igényel. A cél jól láthatóan az, hogy bármi áron megvédjék az egykulcsos jövedelemadót és annak haszonélvezőit, és nem számít, hogy az ország többsége ezért milyen árat fizet.
Érdemes megnézni például, hogy az állítólag támogatni kívánt kisvállalkozásokat hogyan érintették az idei közteher-változások. A minimálbér emelése, valamint az, hogy a járulékalap annak 112,5-150 százaléka, azt eredményezte, hogy az a mintegy 900 ezer egyéni vállalkozó és önfoglalkoztató, aki eddig minimálisan havi 46 ezer forint közterhet fizetett, januártól legalább 64 ezer forintot kénytelen fizetni! A hatás nem is maradt el: röpke három hónap alatt az aktív egyéni vállalkozók száma 380 ezerről 330 ezerre, azaz kb. 13 százalékkal csökkent, amire évtizedek óta nem volt példa! Így ösztönzi a Fidesz a hazai vállalkozásokat?
S ez még nem minden, úgy látszik, minden területen a pénzbeszedés az egyetlen vezérlő elv. Ott van például a tízszeresére emelt környezetterhelési díj azoknak, akik nem csatlakoztak a csatornahálózathoz, vélhetően azért, mert nem volt rá pénzük. A köbméterenként 3300 forint kifizetésével most már lesz? A szabálysértési bírságok, a műszaki vizsgadíj drasztikus emelését sem indokolja más, mint a pénzbehajtási szándék. Ezeknél sokkal veszélyesebb következményekkel fenyeget a gyógyszerkassza eszetlen megvágása, amely főként a súlyos betegségben szenvedőket sújtja és egészségügyi katasztrófához vezethet: több kórházban máris elhalasztani kényszerültek rákbetegek kezelését.
Az egyik oldalon drasztikus megszorítások, növekvő terhek sokasága, krónikus pénzhiány és kiszolgáltatottság, visszaeső jövedelmek, megugró infláció, stagnáló gazdaság, a másik oldalon szabadságharcos demagógia, több százmilliárdos adóajándék, sok ezer hektárnyi földek a holdudvarnak, másfél év alatt 200 milliárd forint a volt Fidesz-pénztárnok cégeinek, hogy csak néhány kirívó ügyet említsünk. Ha így folytatjuk, végzetesen szétszakad az ország és egyre jobban lemaradunk a világ boldogabbik részétől, ahová pedig mindig is tartozni akartunk.