Éljen az egyszámjegyű infláció – miközben az élelmiszerek 63 százalékkal drágábbak, mint tavaly
Az előző hónaphoz mérten 0,1 százalékkal csökkent az élelmiszerek és 0,3 százalékkal a háztartási energia ára, illetve szeptemberhez képest az üzemanyagok ára 3,8 százalékot csökkent, hozzájárulva az egyszámjegyű inflációhoz. A 2020 decemberéhez képest azonban 63,2 százalékkal drágábbak az élelmiszerek.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium kiemelte, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján már októberben 9,9 százalékra csökkent az infláció mértéke, ráadásul a nyugdíjas fogyasztóiár index még kedvezőbb, 9,1 százalékos szintre süllyedt. Ezzel tehát a kormány lebirkózta, és egy számjegyűre csökkentette az inflációt, idő előtt teljesítve korábbi vállalását – állapította meg Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. Az azonban kimaradt a minisztériumi felsorolásból, hogy éves szinten az inflációt meghaladó mértékben drágultak az élelmiszerek (10,4 százalék) és az üzemanyag (30,2 százalék) ára is – írja az economix.
„Önmagában az, hogy az infláció 9,9, vagy 10,1 százalékos, gazdaságpolitikai szempontból lényegtelen, ez csak egy politikai eredmény” – fogalmazott az Economxnak Virovácz Péter, az ING Bank elemzője. „A tízszázalékos infláció nem azt jelenti, hogy csökkentek az árak, hanem hogy tízszázalékkal drágább az élet tavalyhoz képest” – hangsúlyozta, hozzátéve: az árstabilitás a 3 százalékos cél elérésénél jelenthető ki. A pénzügyi szakértő felidézte, a lakosság számára az inflációs sokk 2021 óta tart, azóta jelentősen megváltozott a vásárlóerő. Szinte már szürreális, de 2020 decemberéhez képest 63,2 százalékkal drágábbak az élelmiszerek.
Virovácz Péter szerint is legkorábban 2025 elsőfelében érhető el az árstabilizáció, a 2-3 százalékos infláció. Addig számos kockázati tényező ronthatja az infláció csökkenését, többek között a benzinár, a költségvetési hiány, a minimálbér 10-15 százalékkal történő emelése és annak költségvonzata, a betétdíjas rendszer, vagy épp a jövedéki adó jövő évi emelése. Az ING Bank elemzője szerint jövőre 5-6 százalékra süllyedhet le az infláció. Szerinte politikai narratíva kérdése, hogy a jelenlegi inflációs adatokat hogyan kezeli a közvélekedés. Ugyanakkor a KSH adatoknál sokkal hangsúlyosabb, milyen a társadalom inflációs érzete. „Az a döntő, hogy az érzékelt infláció, amit nap mint nap tapasztalunk a boltokban, mikor lesz a háztartások számára kigazdálkodhatatlan” – magyarázta.
(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Pexels.com)
