Hűha!
Lapjukban interjút közöltek Pősze Lajossal. Krug Emília próbált rákérdezni a Jobbik gondolkodására, megnyilvánulásaira, viselkedésére, illetve Pősze úr ezzel kapcsolatos véleményére.
Érdekes válaszokat olvashattunk: „Akkor még nem figyeltem napi szinten a Jobbikot.” „Amerre én jártam, ott ez nem került szóba.” „Nem voltam elnökségi tag, nem tudtam befolyásolni, hogy ki megy el Borsodba, és mit nyilatkozik a cigányokról.”
Egy régi történet jut erről eszembe, Kohn által elmesélve. „A múltkoriban sabbatkor sétálgattam az utcán, amikor megpillantottam a földön egy köteg húszezrest. Nem tudtam, mitévő legyek, mivel sabbat idején pénzhez nem nyúlhatok. Tanácsért imádkoztam Istenhez, aki segített, és csodát tett: kétméteres körzetben újra péntek lett.”
Más. Néhány hete olvastam, hogy visszavittek egy Doberdó környéki templomba egy szobrot, amelyet annak idején egy magyar főtiszt „mentett ki a harcok színteréről”.
Sokat hallottunk a katonák, főleg az oroszok (hát ők voltak itt) lopásairól, rablásairól. Nem tudjuk, hogy csak „kimentettek”?
Hát igen.
Kutas László
E-mail
