Hiába szajkózta a kormánypropaganda, most kiderült, nem voltak adócsalók a katások

Mindössze a katások 2,5 százalékát ellenőrizte az adóhivatal, a megállapítások pedig a katabevételeknek csak 0,06 százalékát érintették.

2022. november 4., 08:05

Szerző:

Kilenc és kétharmad éves fennállása alatt a tételes kisadózók (katások) 2,5 százalékát ellenőrizte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) adónemet érintő megállapítások viszont csak a költségvetés katabevételeinek 0,06 százalékát érintették, és ez alatt az idő alatt ennél az összesen 6511 katás adózónál mindösszesen 9 milliárd forint adókülönbözetet állapítottak meg – derül ki a Mfor.hu által az adóhatóságtól közérdekű adatigénylés keretében kikért adatokból.

Elenyésző volt a jogsértő katások száma

A lap által kikért hatósági válasz szerint az ellenőrzések során a revizorok összesen 9006,5 millió forint adókülönbözetet tártak fel, ebből a tételes adó, azaz a kata 521,2 millió forint nagyságrendet képvisel. A NAV-évkönyvek adatai szerint a központi költségvetésnek katából a kilenc teljes év alatt összesen 930,4 milliárd forint bevétele származott. Ez azt jelenti, hogy

a katából származó, kilenc év alatt alig több mint félmilliárd forint megállapítás az összes katabevétel 0,06 százalékát teszik ki.

Ez azt jelenti, hogy még az ellenőrzések számához képest is elenyésző volt a jogsértések aránya. Hiszen belátható, ha valóban nagy számban csaltak volna ezzel az adózási formával, akkor a katabevételeket érintő megállapításoknak is az ellenőrzések arányához közeli, körülbelül 2,5 százalékos értéket kellett volna képviselniük.

Mint ismert, a kata nyári átalakításakor a kormányzati szereplők sorozatosan azt a mantrát szajkózták, hogy a katások rejtett munkaviszonnyal óriási károkat okoznak a költségvetésnek vagy épp a nyugdíjkasszának. Csakhogy az Mfor által kikért adatok alapján az adóhatósági ellenőrzések adataiból azt a következtetést lehet levonni, hogy elenyésző volt a megállapított jogsértések aránya.

A fideszes Bánki Erik, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnöke azonban júliusi videóüzenetében még úgy vélte, az általa vizionált bújtatott foglalkoztatások tömkelegével szerinte a cégek „nem tettek mást, mint egy olyan adócsalást követtek el, amellyel a költségvetés számára 250-300 milliárd forintnyi kiesést okoztak”.

Bánki Erik számaival ellentétben a NAV revizorai által kilenc év alatt megállapított, nagyságrendekkel kisebb, összesen 9 milliárd forint adókülönbözet azt jelenti, hogy évente nem 250-300, hanem átlagosan csupán 1 milliárd forint meg nem fizetett közterhet tártak fel – írja a lap.

(Kiemelt kép: katatüntetés Budapesten. Fotó: Ferenc ISZA / AFP)