Hatályon kívül helyezett egy adósnak kedvező döntést a Győri Ítélőtábla
Hatályon kívül helyezett kedden a Győri Ítélőtábla egy olyan elsőfokú bírósági döntést, amely a szerződés egészének semmisségére hivatkozva az adósnak adott igazat egy devizahiteles-perben. Ugyanez a tanács pár órával korábban egy másik szerződés részbeni semmisségét mondta ki.
Zámbó Tamás bíró az ítélethirdetéskor kiemelte: a fellebbviteli eljárásban elbírált ítéletet meghozó Szombathelyi Törvényszék csupán a teljes semmisség kérdésével foglalkozott az ügyben, és ki is mondta azt, arra hivatkozva, hogy nem jelölték meg a felvett hitel összegét.
A bíró – hangsúlyozottan speciálisként említve az esetet – megjegyezte: a most tárgyalt ügyben a felek egy alkalommal úgy módosították a szerződést, hogy abba belekerült a tartozás összege, így kiküszöbölték a semmisségi okot.
Mint mondta, a szerződési konstrukció speciális volt, devizában megjelölt összege miatt nem a megkötéskori, hanem a folyósításkor érvényes árfolyamok alapján kalkulálnak, ugyanakkor mindeddig nem igazolható, hogy a CIB Bank megküldte az összegről az értesítést ügyfelének.
A bíró kiemelte: az első fokon eljáró tanácsnak meg kellett volna vizsgálnia a részleges semmisség valamennyi esetleges okait is, ezt azonban nem tette, ezért az ítélőtábla tanácsa új eljárásra utalta az ügyet.
Zámbó Tamás azt is megjegyezte, értelmezhetetlen az adós felperes azon felvetése, hogy nem közölték vele a tőketörlesztés összegét, hiszen olyan speciális konstrukcióban vette fel a hitelt, amelynek lényege, hogy az adós életbiztosítást köt, amelynek hozamából törleszti a felvett összeget.
Kedden délután arról tájékoztatta az MTI-t Ferenczy Tamás, a Győri Ítélőtábla szóvivő bírája, hogy kevéssel korábban ugyanez a tanács részben semmisnek mondott ki egy másik, szintén a CIB Bankkal kötött ingatlanhitel-szerződést, helybenhagyva ezzel a Veszprémi Törvényszék első fokon meghozott döntését.
Közlése szerint a döntés oka az volt, hogy a tanács álláspontja szerint tisztességtelen általános szerződési feltételnek minősül az egyoldalú kamatmódosítás lehetőségének kikötése, valamint a kamattal és más díjakkal kapcsolatos egyoldalú szerződésmódosítás feltételeit meghatározó kitétel.
