Ha nem születik "kreatív" megoldás, elnémulhat a Sláger és a Danubius
A két legnagyobb kereskedelmi rádió frekvenciájára kiírandó pályázat előkészítése olyan késésben van, hogy ha valóban verseny alakul ki az ajánlatok között és a procedúrában minden idevágó törvényi rendelkezést betartanak, a jelenlegi koncesszió érvényének lejártáig aligha indulhat meg az új szerződés szerinti műsorszolgáltatás. Emiatt a két rádió egy időre elnémulhat.
Az ősszel lejáró frekvencia koncessziók esete igazi állatorvosi ló, amely jól mutatja az állapotokat kis hazánkban. Az egyébként idejétmúlt és gyökeresen átalakítandó médiatörvény előírásai ebben az esetben nem hibáztathatók, mivel egyértelműen rögzítik, meddig szól a sugárzási engedély és mi a teendő annak lejártával. Félreérthetetlen az előírás, hogy új pályázatra van szükség, amelynek a feltételei - követelmények, határidők - szintén szabottak. Mindezek ellenére a politikának sikerült olyan helyzetet előidéznie, hogy a két leghallgatottabb rádióműsor jövője kérdésessé vált.
A baj azzal kezdődött, hogy a pártok évek óta nem tudnak megállapodni a médiatörvény elkerülhetetlen módosításáról. Tavaly ősszel úgy tűnt, végre kompromisszum születik, egy olyan javaslat, amelyet a parlament nagy többsége támogat. A nyilvánosságra hozott tervezet azonban óriási felháborodást váltott ki, mert sokkal többet foglalkozott a pártdelegáltak hatalmi helyzetével és a szólásszabadság korlátozásának módjaival, mint magával a médiával. A kitört botrány nyomán mindenki visszavonulót fújt, és újraindultak a politikai egyeztetések.
A huzavona azonban felvetette azt a kérdést, mi legyen az idén ősszel lejáró rádiós koncessziókkal, a pályázatot mi alapján írják ki, a régi vagy az új médiatörvény szerint? Miután ez utóbbi elfogadása bizonytalanná vált, a pártok hajlandóknak mutatkoztak a kereskedelmi tévéknél alkalmazott megoldásra, azaz arra, hogy pályáztatás nélkül hosszabbítsák meg a sugárzási engedélyeket. Ennek érdekében a két érintett, a Sláger és a Danubius már amúgy is nagy erővel lobbizott, így ez a lépés kölcsönös előnyökkel kecsegtetett. Az egyetlen akadály a hatályos törvény volt, amelyet csak kétharmados többséggel lehetett módosítani.
Úgy tűnik, kellően erős volt az ösztönzés ahhoz a ritka helyzethez, hogy a parlament ezt - az éles ellentétek dacára - megtegye. Nem számított az sem, hogy neves szakértők szerint ez a döntés nem csupán ellentétes az eredeti törvény szellemével és szándékaival, de alkotmányos aggályokat is felvet. Erre az álláspontra helyezkedett a legilletékesebb hatóság, az ORTT elnöke is. Az ügy az alkotmánybíróság elé került, annak határozatáig a közeledő határidők ellenére semmi sem történt az új pályázatok kiírása érdekében.
