Génpiszkált? Mi kerül a vasárnapi ebédbe?

A GMO kisokos – Élelmiszerkalauz tudatos vásárlóknak című kiadvány számba veszi, hogy a 162 legfontosabb hazai élelmiszergyártó és -forgalmazó közül melyek garantálják a génmódosított összetevők mellőzését. Az eredmények szerint, a jelentősebb hazai cégek kétharmada vállalja, hogy az általa előállított vagy forgalmazott termékek génmódosítás-mentesek.

A három legnagyobb élelmiszerlánc közül a SPAR minden, a polcaira helyezett termék génmódosítás-mentességét garantálja; a Tesco csak a saját márkás termékeire; míg az Auchan és a legnagyobb magyar tulajdonban lévő élelmiszerkereskedelmi cég, a CBA többszöri megkeresés ellenére is elzárkózott a válaszadástól.

Megtagadta a választ – így a gyanús, ‘piros’ kategóriába került – többek között a Cserpes tejtermékcsalád, a Lipóti Pékség, a Mogyi és a Gyermelyi termékek, a Szamos marcipán desszertek, a Minna és a Sissy tejtermékek, a sajtok közül pedig a Medve, Karaván, Mackó és Tihany Válogatás. A szörpök közül a Szobi, a Piroska és a Pölöskei fogyasztásánál nem lehetünk biztosak a génmódosítás-mentességben.

A Greenpeace a 168 Órának azt mondta: a cégek vállalása és válaszadása önkéntes, azaz a civil szervezet a cégek elmondása alapján, annak ellenőrzése nélkül készítette el a GMO-kisokost. Tömör Balázs, a Greenpeace szakértője elmondta, hogy Magyarországon szúrópróba-szerűen végzik el az élelmiszerek vizsgálatát.

Miért fontos, hogy ne legyen génmódosított?

A természet évezredek alatt alakította ki a fajok génállományát. Az utóbbi húsz-harminc évben sikerült feltérképezni génszerkezetek egy részét, így a kutatók már jó eséllyel tudnak változtatni is a növények – sőt, más élőlények – genetikai készletén. Míg régebben ezt keresztezéssel, az előnyös adottságú egyedek kiválasztásával, tehát a természet segítségével tette meg az emberiség, addig most laborokban, az egyes gének cseréjével, direkten végezhetik el. Mivel nem ismerjük a génmódosítás hosszú távú hatásait, a tesztek eredményei – egyes tudóscsoportoktól függően – néha teljesen ellentmondanak egymásnak, így kijelenthetjük: van egészségügyi kockázata a génmódosított élelmiszereknek.

Tömöri Balázs, a Greenpeace kampányfelelőse elmondta: „Amikor egy génmódosított növényt engedélyeznek az Európai Unióban, nem vizsgálják annak hosszútávú egészségügyi hatásait. A tudatos vásárlás, a biztonságos élelmiszerek fogyasztása saját jól felfogott érdekünk. Ezen kívül azért is fontos, mert pénzünk szavazat: kiadásainkkal a cégeket a jó vagy rossz irányba befolyásoljuk.”

A kiadvány aktualitását az adja, hogy egyre gyarapodnak a génmódosított élelmiszernövényekkel kapcsolatos aggályok. Idén szeptemberben nagy tudományos és közéleti vitát gerjesztett a francia Seralini professzor kétéves kutatásának eredménye, miszerint egy génmódosított kukorica és a vele együtt használt gyomirtószer megrövidítette a patkányok élettartamát és elősegítette a rákos daganatok kifejlődését, illetve máj- és vesekárosodás kialakulását.

Az európai lakosság több mint 70 százaléka és a magyarok döntő többsége sem kíván génmódosított ételeket fogyasztani. Őket segíti a Greenpeace GMO kisokos kiadványa. A

Ami biztos, hogy génpiszkált

– Az EU-ban közel 50 élelmiszer- és takarmány-célú GMO lehet forgalomban – tájékoztatta a 168 Órát Tömöri Balázs. Ennek nagy része szója, kukorica, krumpli és repceolaj. A Greenpeace szakértője szerint biztosak lehetünk benne, hogy GMO-val szennyezett élelmiszert vásárolunk, amiben sok a szója. A szója ugyanis olcsó fehérjepótló és nagyrészt GMO-vetőmaggal termesztik.

– Vizet veszünk, meg növényvédő szert a februári paprikával – tette hozzá Rodics Katalin, aki felhívta a figyelmet: a nagyüzemben termelt, zöldségek és gyümölcsök vitamin- és ásványi anyag tartalma a tizede annak, mint amit húsz évvel ezelőtt lehetett kapni.