Gazdagodnak az orosz milliárdosok

Vlagyimir Liszin, az oroszországi acélipar egyik éllovasa, a

Novolipecki Fémkombináttulajdonosa és vezetője 24 milliárd dolláros vagyonával idén a 14-ik a Forbes százas listáján, és újból első a leggazdagabb oroszok között. Tavaly óta vagyona 8,2 milliárddal nőtt. (Ugyanakkor a Finansz orosz pénzügyi folyóirat és portál 28,3milliárd dollárra teszi Liszin vagyonát – megjegyzendő, hogy a folyóirat becslései mindig nagyobb összegeket mutatnak, mint a Forbes-é).

Az 55 éves Liszin kohászati mérnök – műszaki ismereteit később felsőfokú gazdasági és kereskedelmi tanulmányokkal erősítette meg -, így elmondható, hogy káprázatos pályafutását szakterületén futotta be. Sőt, mint minden hivatalos és félhivatalos életrajzában olvasható, egyszerű villanyszerelőként kezdte és onnan jutott fel a fémipar és a gazdagság csúcsaira. Ő is, mint a legtöbb orosz oligarcha a 90-es évek gazdasági zűrzavarában és a jelcini vad privatizáció révén alapozta meg mostani birodalmát. A fémiparon kívül komoly banki érdekeltségei vannak, és egy jelentős szállítmányozási holding révén több hajótervező és -építő vállalat, tengeri és folyami kikötők tulajdonosa.

Liszin nem vesz részt sem a közéletben, sem a társasági életben, „csendes milliárdos” – írják róla. Két „szociális hobbija” van, az egyik a még fiatal korában megkedvelt íjászat; mostanság gyakorlatilag ő tartja el az orosz válogatottat, amelynek – és saját magának is – edzőcsarnokot épített Moszkva mellett, és elnöke a hazai íjász szövetségnek. A másik „társadalmi hobbija” a 2001-ben alapított Gazeta című napilap, amelynek, mint mondja, az az egyetlen feladata van, hogy független médiumként vegyen részt a kommunikációban. Hasznot nem kell hoznia. A lap nyomtatott változata nemrégiben megszűnt, de megmaradt a

Gazeta.ru szájt. Magánhobbija is a szakmájához kötődik: neki van a legnagyobb és a legteljesebb gyűjteménye a cári időkből származó kasli öntöttvas műtárgyakból.

A leggazdagabb oroszországi lakosok vagyona jelentősen nőtt tavaly óta. Liszint a második legtehetősebb oroszként a 46 éves Alekszej Mordasov, a Szeverosztal acélipari óriásvállalat tulajdonosa és vezérigazgatója követi, aki 18,5 milliárd dollárral a 29-ik helyet szerezte meg a Forbes-nál. Az ő vagyona tavaly óta 9,9 milliárddal gyarapodott. Tarkójába liheg a 32-ik helyen szereplő és szintén 46 éves Mihail Prohorov, a fémbányászathoz és fémfeldolgozáshoz kapcsolódó

Onekszim befektetési csoport főrészvényese és elnöke, a harmadik leggazdagabb oroszországi lakos, aki egy év alatt 5 milliárddal 18 milliárd dollárra duzzasztotta fel javainak értékét.

Az oroszországi milliárdosok sorában a negyedik, míg a Forbes-nál a 34-ik

Vlagyimir Potanyin, az Interrosztulajdonosa és vezetője (17,8 milliárd dollár a tavalyi 10,3 milliárddal szemben), míg az ötödik, illetve a 35-ik Aliser Uszmanov, a Metalloinvesztholding tulajdonosa. Az ő 17,7 milliárdos vagyona egy év alatt gyarapodott 10,5 milliárd dollárral.

További sorrend:
36.

Oleg Deripaszka( RuszAl,16,8 milliárd),
43. Mihail Fridman( Alfa-Grupp,15,1 milliárd),
50. Vagit Alekperov( Lukoil, 13,9 milliárd),
53. Roman Abramovics(a most 13,4 milliárdos vagyona 2,2 milliárddal nőtt ugyan, mégis lejjebb csúszott a tavalyi 50. helyről).
A tizedik leggazdagabb orosz Viktor Vekszelberg, a kőolaj- és az alumíniumiparban vezető Renova holding tulajdonosa, aki a 13 milliárd dolláros vagyonával az 57. a Forbes listáján. Vekszelberg neve legutóbb azzal kapcsolatban forgott a magyar sajtóban, hogy egyik cége vette meg a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség épületét. Viktor Vekszelbergől részletesebben itt olvashat.

A Liszin tulajdonában lévő médiumcsoporthoz tartozó

bfm.ruüzleti portál felhívja a figyelmet arra, hogy a top százas listára felkerült orosz oligarchák csaknem mindegyike a kőolajon, a földgázon vagy a fémbányászaton és -feldolgozáson, azaz a nyersanyagokon gazdagodott meg és vagyonát ezek révén gyarapítja tovább. Ami jelzi, hogy nem valami jól haladnak az oroszországi gazdaság diverzifikációjával kapcsolatos Kreml-tervek. A portál idézi a Financial Times-t, amely szerint „az orosz oligarchák feltámadása” a 2008-as gazdasági válság után első sorban Kína rohamosan növekvő nyersanyag igényeivel függ össze. A Forbes teljes listája ugyan bővült olyan orosz milliárdosokkal, akiknek a vagyona telekommunikációból, a bankszektorból, az ingatlanforgalmazásból, a kereskedelemből és más, nem nyersanyagokon alapuló gazdasági tevékenységekből származik, de senki közülük nem került az első száz közé a Forbes listáján.

További írások Oroszországról az

oroszline.huoldalain