Deviza: Padlón a forint, behunyt szemmel se jó ránézni a magyar valutára
Trump hétfőn vámokat vetett ki Kanadára, Mexikóra és Kínára, amire a devizapiac is hevesen reagált. A forint padlót fogott a múlt heti több havi csúcs után, a dollár árfolyam 2,6%-os ugrással 399 forintra emelkedett.
Az amerikai vámintázkedések felforgatták a valutapiacot hétfő reggel. A vámháború hatása a forinton is érződött: az euró jegyzése 408,79 forintra ment fel reggel hét órára a péntek esti 407,51 forintról,
a dollár jegyzése 399,04 forintra emelkedett 391,85-ról,
a svájci franké pedig 435,56 forintra 431,17 forintról.
Az MTI közlése szerint hétfő reggeli jegyzésén a forint gyengébben áll az előző heti kezdésnél, 0,2 százalékkal az euró, 2,6 százalékkal a dollár és 1,5 százalékkal a svájci frank ellenében.
Amint arra a Portfolio elemzője rámutat, az euróval szemben kisebb volt az elmozdulás.
Informális csúcstalálkozót tartanak Brüsszelben, az amerikai vámpolitika is szóba kerülhet
A február 1-jei megbeszélés egyik központi témája Emmanuel Macron francia elnök javaslata lesz a „Buy European” elv érvényesítéséről, amely szerint az EU védelmi költségvetéséből elsősorban európai fegyvergyártókat kellene támogatni. Ez a kezdeményezés éles vitákat váltott ki, mivel több uniós tagállam, köztük Németország, ellenzi a közös hitelfelvételt a katonai kiadásokra – írja a Politico cikke alapján a Portfolio.
A védelmi beruházások tekintetében Franciaország azt szeretné, ha az uniós források kizárólag az európai hadiipart támogatnák, és nem finanszíroznák az amerikai fegyvervásárlásokat. Ez azonban ellentmond a német támogatással létrehozott Sky Shield programnak, amely amerikai gyártmányú Patriot légvédelmi rakétákat használ. Az EU több tagállama aggódik, hogy Macron túlságosan széles körben értelmezi a „Buy European” elvet, és ezzel szükségtelenül élezi a transzatlanti kapcsolatokat, és tovább növeli a feszültséget a Donald Trump elnök által életre hívott külgazdasági politika miatt.
Camille Grand, az Európai Külkapcsolati Tanács kutatója szerint Macron javaslata a hosszú távú európai stratégiai autonómia megteremtésére irányul. Ugyanakkor az amerikai fegyveripar teljes kizárása problémás lehet, hiszen több uniós tagállam már rendelkezik amerikai fegyverrendszerekkel, és nem szívesen mondana le róluk. A találkozótól a kompromisszumos megoldásokat várnak.
A találkozó érdekessége, hogy jelen lesz Keir Starmer brit miniszterelnök is, aki különösen érdekelt abban, hogy milyen irányt vesz az EU védelmi politikája. A NATO főtitkára, Mark Rutte is jelen lesz a találkozón, ami azt jelzi, hogy a transzatlanti katonai együttműködés kulcskérdés marad.
Korábban egy uniós szóvivő kijelentette, hogy
az EU készen áll „határozott válaszlépéseket” tenni, ha Trump igazságtalanul korlátozza az európai exportot.
Kanada szintén összehangolt fellépést fontolgat, a kanadai kormány már egyeztetett az Európai Bizottság és az Európai Tanács vezetőivel.
Az EU-nak korábban azokat a feltételeket szabta Trump a vámháború elkerülésére, hogy vásároljon több amerikai olajat és földgázt.
Macron javaslatával emiatt sokan egyetértenek, és támogatják, hogy az EU távolodjon el az amerikai védelmi ipartól, ha Washington vámháborúval fenyegetőzik.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Pásztor Csaba/168.hu)
