Foci és politika

Szelestey Lajos sajtószemléje

Szinte minden fontos sajtóorgánum bő terjedelemben írt a múlt heti magyarországi eseményekről. Ezekből az újságcikkekből válogatottunk.

Yahoo/Reuters
A gazdasági sikerek ellenére hanyatlik a magyar miniszterelnök népszerűsége. A befektetők mindinkább keresik a magyar állampapírokat, vagyis visszaigazolják Orbánt, aki éveken át harcban állt az IMF-fel, Brüsszellel és a nemzetközi pénzügyi világgal, miután ezek rendre arra figyelmeztettek, hogy a magyar kormány politikája tönkreteszi a gazdaságot. Jóslatuk nem vált be, ám az emberek azt mondják: lehet, hogy javul a gazdaság helyzete, csak éppen ők nem érzik ezt. Sokkal inkább azt látják, hogy a hatalmon lévők a saját érdekeiket szolgálják, és csupán egy szűk réteg gazdagszik. Orbánnak sokat ártottak továbbá a hírek, miszerint magas rangú Fidesz-vezetők olyan lakásokban élnek, amelyeket aligha vehettek a fizetésükből. Azután az internetadó kapcsán felvetődött, vajon nem hagyta-e cserben a politikai érzéke a miniszterelnököt. Majd jött a viszály Simicskával, a Heti Válasz a legutóbbi számban pedig már azt írta, hogy a jelek szerint gyengül a fiatal demokraták kapcsolata a hétköznapi valósággal, és a párt a végleges hanyatlás felé csúszik. A Jobbik kiaknázza a Fidesz megpróbáltatásait, a kormánypárt egyfajta változataként ajánlkozik, de szókimondóbb, ugyanakkor nem sározódott be a hatalomban. Piaci bennfentesek attól tartanak, hogy ha a jó gazdasági eredmények nem csapódnak le jobb közvélemény-kutatási adatokban a 2018-as választások előtt, akkor Orbán esetleg kísértést érez majd, hogy felhagyjon az óvatos költségvetéssel. Hivatalos személyiségek az utóbbi időben felvetették, hogy csökkenteni kellene az áfát, ami jó lenne a fogyasztóknak, de visszavetné az adóbevételeket. A Bank of America Merrill Lynch úgy véli: a Fidesz apadó támogatottsága növeli a populista politika térnyerésének kockázatát.

Neue Zürcher Zeitung
Újabb viharfelhők a magyar bankok feje fölött: a Quaestor-ügy ismét próbatétel elé állítja a kormány és a pénzintézetek viszonyát, mivel a megígért könnyítések helyett az ágazatot újabb különterhek fenyegetik. Pedig a februárban aláírt EBRD-megállapodás reménysugarat jelentett arra, irányváltás következi be a magyar gazdaságpolitikában, ám az újabb botrány megkérdőjelezi a szerződést, hiszen az ügyfelek teljes kárpótlását a bankokra hárítják át. A kártérítésre megvan a lehetőség, csakhogy a parlament az összeg felső határát visszamenő hatállyal fejenként harmincmillió forintra emelte. A hatalom nyomulása igencsak rossz hangulatot váltott ki a pénzügyi szektorban. Hogy az új terhek milyen nagyok lesznek, az attól függ, mekkora vagyont sikerül a Quaestornál lefoglalni, de ha az egész 150 milliárdért a bankoknak kell helytállniuk, az elvinné a kilátásba helyezett adócsökkentés tetemes részét. Ily módon fennáll a veszély, hogy az Orbán-kabinet a régi módszerhez nyúl. Feltételezések szerint jelenleg tárgyalások folynak e forgatókönyv kivédésére. Nyilvánvalóan a megrendült Fidesz-táboron belül is szekértáborok viaskodnak egymással. De hogy a hatalom betartsa a szavát, ahhoz feltehetőleg engedményeket kell tennie – pl. még jobban lejjebb kell vinnie a különadókat. A dolgokat még inkább összekuszálja, hogy a kormánynak és több hatóságnak magyarázattal kell szolgálnia pl. arra, hogy felügyeleti szervként az MNB miért nem akadályozta meg vagy legalább fedezte fel korábban a visszaéléseket. Azonkívül itt van a bennfentes információk vádja. Bírálók feltételezik, hogy a pénzek kivonásának elrendelésével a kabinet nem egyszerűen tiltott kereskedelmet folytatott, hanem előidézte a Quaestor bukását. Végül pedig alig követhető, hogy a károsultak miért kapnak kivételesen magas jóvátételt, amikor itt jobbára tehetős emberekről van szó, akik átlag ötmillió forintot bíztak a pénzügyi közvetítőre. Egyesek arra utalnak ez ügyben, hogy valószínűleg szoros kapcsolat van a Fidesz és a brókercég között.

The Economist
Nyomulóban címmel számol be a brit lap arról, hogy a Jobbik megszerezte első egyéni mandátumát. A cikk szerint ez az év nem alakul jól Orbán Viktor számára: először szembekerült a legfontosabb oligarchával és szövetségesével, majd a Fidesz két pótválasztást is elvesztett. Veszprémben búcsút inthetett a kétharmadnak, majd Tapolca még jelentősebb következményekkel járt. A szélsőjobb korszerű, decentralizált kampányra épített, míg a kormánypárt régimódi légi hadviselést mutatott be: rövid látogatásokra bevetette a párt vezetőit, köztük a miniszterelnököt. A Jobbik viszont jól összehangoltan megszállta a terepet, elárasztotta a körzetet parlamenti képviselőkkel és aktivistákkal, miközben a helyi bajokra összpontosított. A fiatal demokraták vezetik ugyan a közvélemény-kutatásokat, de szorulnak vissza. A támogatást az gyengítette meg, hogy a korrupció miatt vita alakult ki az USA-val. További gond, hogy Orbán összeszűri a levet Oroszországgal, illetve hogy egyes Fidesz-főnökök igencsak úrhatnám életvitelt folytatnak. A széttöredezett, intellektuálisan megfáradt baloldal szintén hozzájárul a Jobbik vonzerejének növekedéséhez, főként a fiatalok körében. Paradox módon a Jobbik győzelme enyhítheti az Orbánra nehezedő külső nyomást. A miniszterelnök jó ideje úgy állítja be, hogy a Fidesz jelenti a legjobb védőbástyát a szélsőjobbal szemben. Azaz ha veszít a legközelebbi választáson, az utód még kellemetlenebb lehet a szövetségesek számára, mint ő. Vona – Marine Le Penhez hasonlóan – igyekszik méregteleníteni a pártjáról alkotott képet. Nincs több nyilvános vita a cigánybűnözésről vagy nyílt antiszemitizmus, bár a Jobbik továbbra is élesen Izrael-ellenes.

BBC
A Transparency International szerint Európában sürgősen újra kell szabályozni a lobbizást, mert különben a kormányok túlságosan ki vannak téve az üzleti világ, illetve más érdekcsoportok befolyásának. A civilszervezet az EU 19 tagállamát és az unió intézményeit mérte fel a kijárás szempontjából. Azt állapította meg, hogy a legtöbb állam egyáltalán nem ellenőrzi ezt a területet. Egyes csoportok megkülönböztetett kapcsolatokat tartanak fenn a döntéshozókkal. A lista legalján Magyarország és Ciprus áll. A legtöbb helyen a kiérdemesült politikusok simán és azonnal átnyergelnek kijáróvá, és a polgárok nemigen tudják, hogy ki milyen ügyekben és miként áll a közt érintő döntések mögött. Az informális megbeszélésekre a hatalom képviselői Magyarországon előszeretettel használják fel a futballstadionok páholyait.