Fizetések: ennyire maradtunk le Európától
A hazai kártyás- és elektronikus fizetési szokások tavaly nem változtak lényegesen, ami egyben azt is jelenti, hogy továbbra is jelentős lemaradásban vagyunk Európához képest a területen.
A lakossági fogyasztás csupán 13 százaléka zajlik elektronikusan, a számláinknak pedig alig negyedét fizetjük eképpen. Eközben az unióban közel háromszor magasabb mindkét arány. De nem mindenhol állunk ilyen rosszul: az átutalások területén hajszállal maradunk le uniós társainktól – számolt be róla a Portfólió.hu.
A sokat ostorozott készpénzhasználat továbbra is jelentős részét teszi ki a lakossági fogyasztásnak, a vásárlások értékének csupán 13 százaléka zajlott elektronikus fizetésekkel (kártyákkal, mobilfizetési megoldásokkal). Ezzel szemben az Európai Unióban ennek közel háromszorosára tehető ez az arány. Ezen a mutatón rövid távon aligha segítenek a mobilfizetések és egyérintéses kártyás fizetések, ugyanakkor ezen technológiák széles körű elterjedése (vagy még pontosabban: a használatuk hazai fizetési kultúrába való beilleszkedése) már érdemi növekedéssel kecsegtet az elektronikus fizetéseknél.
A közüzemi és egyéb szolgáltatások számláinak elektronikus úton (például csoportos átutalással vagy kártyás fizetéssel történő) történő kiegyenlítése szintén mumus a magyaroknak: míg az unióban az MNB becslése szerint körülbelül ezek 70 százalékát fizetik elektronikusan, addig nálunk csupán alig negyedét. Ez elsősorban a sárga csekk széles körű elterjedtsége miatt van így. Azonban itt is lassú, de pozitív irányú felzárkózás jellemző, főleg az online és QR-kódos számlafizetések terjedése támogathatja a trendet.
Ahol nem a lakossági szokások határozzák meg a fizetési módok elterjedtségét, ott már nem olyan nagy a különbség az unió és Magyarország fizetési kultúrája között. A gazdasági szereplők által leggyakrabban használt fizetési módozat, az átutalás tekintetében alig maradunk el az uniós átlagtól. Az átutalások éves forgalma 15,3-szorosa volt tavaly a magyar GDP-nek, az uniós átlag pedig 17,8 volt 2012-ben.
Az MNB egyik korábbi tanulmánya szerint bár a kártyaelfogadó helyek száma évről évre növekszik, az európai átlagtól ezen a területen még a kártyák elterjedtségét is alulmúló számokkal rendelkezünk: míg az egy főre eső fizetési kártyák száma 60 százalék körül alakult 2011-ben, addig az egy főre jutó POS-terminálok számában az 50 százalékot sem érte el akkor ez az arány.
A korábbi trendeknek megfelelően viszonylag lassú, de folyamatos növekedés volt megfigyelhető tavaly a hazai kártyás fizetési forgalom értékét és tranzakciószámát tekintve egyaránt (erről részletesen itt írtunk). A hazai kibocsátású bankkártyákkal 2013-ban lebonyolított 289 millió darab vásárlás 14,7 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, a fizetések 1968 milliárd forintos összértéke pedig 14 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi értéket. Persze így is rengeteg készpénz forog a magyar gazdaságban, és a készpénzfelvételek értéke is növekedett: még mindig közel háromszor több készpénzt veszünk fel kártyánkkal, mint amennyit költünk vele.
A vásárlások és készpénzfelvételek számát tekintve már éppen fordított a helyzet: körülbelül 2,5-szer több kártyás fizetést hajtanak végre a magyar ügyfelek, mint amennyiszer készpénzt vesznek fel.
