"Fideszes cég" vásárolja fel a Zsolnayt

Már 2009-óta megy a huzavona a Zsolnay porcelángyár körül. A csőd már akkor kerülgette a gyárat, amelynek most egy a Fidesz-közeli építőipari óriás, a Közgép "nyújt segítséget".

A Zsolnay porcelángyár kisebbségi részvényhányadának eladásáról még tavaly döntött Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése. 2010 júniusában szerződést kötöttek a Manufaktúra Befektető Kft.-vel, amely 500 millió forintos tőkejuttatási kötelezettséget vállalt, opciós vételi joggal rendelkezik a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. 49%-os részvényhányadára és rendelkezik a menedzsmentjogokat biztosító szavazatelsőbbségi részvényekkel.

A Zsolnay márkanév három világhírű találmánnyal is összeforrt: az elefántcsont színű Zsolnay-porcelánnal, az egyedi máztechnikájú eosinnal és a pirogránittal. A porcelángyár kiemelt nemzeti értéket képvisel, termékei valódi hungarikumok.

A KÖZGÉP értékesnek tartja a Zsolnay gyárban több mint 150 év alatt felhalmozott tudást és tapasztalatot, a porcelángyárat pedig egyedülálló befektetési lehetőségnek is tekinti. Ezen szempontokat mérlegelve döntött úgy a magyar tulajdonú cég, hogy szakmai befektetőként ajánlatot tesz a Manufaktúra Befektető Kft. 100 százalékos megvásárlására, ezzel pedig megszerzi annak részesedését a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-ben is.

A KÖZGÉP Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt. menedzsmentje elkötelezett abban, hogy stabil hátteret teremtsen a pécsi gyár működéséhez. A KÖZGÉP-re 90 éves fennállása során mindig jellemző volt a perspektivikus gondolkodás, a cég most sem csupán pénzügyi befektetőként, hanem teljes szakmai támogatásával vesz részt az új vállalati stratégia megvalósításában - közölte a 168 Óra online-nal a cég.

Közgép: közel a Fideszhez

A nyilvánosan hozzáférhető adatbázisokból tehát nem derül ki, hogy kik a jórészt állami megbízásokból évi több tízmilliárdos forgalmat lebonyolító Közgép tulajdonosai. Vannak azonban arra utaló jelek, hogy az utóbbi években is szoros kapcsolata lehetett a vállalattal Nyerges Zsoltnak, aki egy kft.-n keresztül már a kilencvenes évek végén megjelent tulajdonosként a Közgépben - írta az

Origo a cégről. Nyerges Zsolt jobboldalhoz kötődő üzletember; az elmúlt évtizedben sokféle iparág rengeteg vállalatában volt tulajdonos, vagy vitt tisztségeket. Széles körben mégis csak akkor vált ismertté, amikor a Class FM rádió főtulajdonosaként országos frekvenciához jutott. Majd áprilisban, amikor Fellegi Tamás már a miniszteri székbe készült, és kiszállt médiavállalkozásából, a Heti Válasz, a Lánchíd Rádió, illetve az RTL Klub kereskedelmi tévében 31 százalékot birtokló IKO Média tulajdonosává is vált. A Figyelő utánajárt,ki ez a nyilvánosságot kerülő, a Figyelő forrásai által Simicska Lajos Fidesz-közeli üzletember legközvetlenebb köréhez sorolt ügyvéd-vállalkozó.

Az országos testületeket irányító üzletembereken, politikusokon kívül Nyerges Zsolt kiváló kapcsolatot ápol szolnokiakkal is, akik alapvetően a város egyik legnagyobb, sok üzleti területbe belekapó lízingcégéhez, az Axon Zrt.-hez kötődnek. A Figyelő forrásai szerint valahonnan innen, az Axon környékéről indult el Nyerges üzleti pályája. Ő látta el a cég jogi képviseletét, és ezért a vállalatcsoport, illetve a két tulajdonos (Kun Zoltán egykori vezérigazgató és Tóth Tamás egykori elnök) sokféle vállalkozásában vállalt felügyelőbizottsági, olykor pedig igazgatósági tagságot. Az Axon ügyvédjeként Nyerges védte Kun Zoltánt az emlékezetes Várhegyi-perben is.

A Közgép korábbi tulajdonosa az Axon Bérlet Kft. volt, ennek felügyelőbizottságában tevékenykedett 1998-99-ben Wermer András, ám a Közgép és Wermer kapcsolata ennél sokoldalúbb volt: az rt. kisebbségi tulajdonosa volt annak a Millenáris Produkció Rt.-nek, amely 2002-ig Wermer András ügyvédje, Réti András családi cége, a Nábob Lízing Kft. többségi tulajdonában állt; az Axon Bérlet Kft. pedig kisebbségi tulajdonosa a Wermer család többségi tulajdonában álló Domínium 64. Rt.-nek, valamint a Millenniumi Országjárót egykor kiadó Mert 2000 Rt.-nek. A Domínium 64-gyel megegyező címen bejegyzett és a Megaplast résztulajdonában álló Domínium 65 ügyvezetője és másik résztulajdonosa pedig nem más, mint a szolnoki vállalkozói kör kulcsfigurája, Kun Zoltán - írta a

Magyar Narancs egyik oknyomozó riportja.

Az Axonnak volt felügyelőbizottsági elnöke Orbán Viktor energiapolitikai tanácsadója, Baji Csaba is, aki korábban a Paksi Atomerőművet vezette, most pedig az MVM leendő elnökeként emlegetik. Formálisan ugyan még nem vezeti az állami villamosenergetikai céget, de állítólag már van ott szobája. Nyergesnek vele, illetve Petykó Zoltánnal – a Fellegi Tamás fejlesztési miniszter által a minap a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) élére kinevezett közgazdásszal – is volt egy közös üzlete. Nyerges és Petykó azt az Arno’99 Zrt.-t tulajdonolták, amely az E-OS Zrt. nevű, milliárdos árbevételű, áramot és gázt is forgalmazó független energiakereskedő cégnek volt az egyik főrészvényese. Az E-OS-ban Baji is igazgatósági tag volt.

A rejtélyes Közgép

Nyerges és Petykó együtt vezette a sárvári központú, mezőgazdasági profilú Mezort Zrt.-t is, amelynek előbbi társtulajdonosa és 2004 óta igazgatósági elnöke, utóbbi pedig négy éven át vezérigazgató-helyettese volt. Petykó 2007 és 2010 között felügyelőbizottsági elnök volt a Közgép Zrt. építőipari cégnél, amely fontos vállalat, már a kormányváltás előtt is rengeteg építőipari, hídfelújítási, vasúti munkában nyert el fővállalkozói szerepet, vagy valamilyen részfeladatot.

A szolnoki axonos kör egy időben a Közgépben is tulajdonos volt, Kun Zoltán, Tóth Tamás és Tóth felesége is felügyelőbizottsági tisztséget láttak el ott, sőt, egy rövid ideig Nyergesék családi cége, a Med-Flex Kft. is birtokolta a Közgépet. Utóbbit forrásaink mind a mai napig Simicska és Nyerges befolyása alatt álló vállalkozásnak tartják. A közvetlen kapcsolat nem mutatható ki, de olyan érdekeltségek, ahol a Közgép, Simicska vagy Nyerges együtt mutatkoznak, több is akad. A jól értesültek szerint ennek a háttérnek köszönhető, hogy még egyes fideszes képviselők is támogatták tavaly június 25-én a Margit hídnak a Közgép részvételével megvalósuló felújítását. A felsorolt sok szolnoki szál láttán nem csoda, hogy a baloldali sajtó az első Orbán-kormány alatt többször is igyekezett firtatni, mi a titka az állami cégvezetői posztoknál található szolnoki sűrűsödésnek. Igazi magyarázat sohasem született erre a nexusra.