Fellegi sikertelen útja Kínában

Csak a töltött káposzta jó újra fölmelegítve - jegyezte meg egy elemző Fellegi Tamás sikertelen kínai útját követően. A nemzeti fejlesztési miniszter a napokban járt Pekingben, ahol egyebek mellett ismét Kína második legnagyobb légitársaságának, a Hainannak kínálta föl a Malévot. Az ázsiai cég 2003-2004-ben már ígéretes kérőként jelent meg Magyarországon, ám a nászból végül is nem lett semmi. Most sem - írta a

A kiszivárgott hírek szerint a Hainan Airlines Group a Malév részvények mintegy 40 százalékát vette volna meg, a többi a magyar államé, illetve korábbi hírek szerint a Demján-csoporté lett volna. A pontos okokat nem tudni, de vélhetően a kínaiak lelkesedését nem csak az első próbálkozás óta eltelt évek hűtötték le, hanem az is, hogy becslések szerint legalább 100 millió eurós azonnal tőkeemelést kellene végrehajtani. A Hainan a Malév Zrt. több tízmilliárdos adósságát sem akarta átvenni.

Csillag István, volt gazdasági miniszter, közgazdász többször is tárgyalt kínai partnerekkel az Exim Bank képviseletében, illetve tárcavezetőként is. Elmondta, hogy a pénzintézet színeiben egyeztettek egy nyugat-magyarországi alkatrész logisztikai központ esetleges felépítéséről, de tudni kell, hogy a kínaiak számos tényezőt vesznek figyelembe, köztük egy ország gazdaságpolitikai kiszámíthatóságát is - mondta a szakember. A kedvező földrajzi fekvés, az autópályák csak kis előnyt jelentenek. Csillag István hangsúlyozta, a kínai befektetési döntéseket alapvetően a kiszámíthatóság, a megbízhatóság motiválja. Ilyen előnyökkel jelenleg Magyarország nem rendelkezik a vetélytársakhoz képest. Az ország gazdasági méretei sem igen érik el a kínai érdeklődési küszöböt.

Csillag István az első kapcsolatfelvételkor tárgyalt a Hainan csoport vezetőivel a Malév eladásáról. A kínaiakat azért érdekelte a magyar légitársaság, mert belépőt jelentett volna az uniós légi szállítási piacra. A szakember szerint a magyar kormány várakozásai túlzottak voltak és ma már a nemzeti légitársaság nem olyan vonzó, mint 7-8 éve.

A reményeket az is éltethette, hogy a Hainan-csoport érdeklődött a hat repülőteret, közöttük a budapestit is üzemeltető Hochtief felvásárlása iránt. Az üzlet egyelőre nem köttetett meg, vélhetően a vételár körüli vita miatt, hiszen a Hochtief-et 1,6 milliárd euróért adnák, de a kínaiak csak 1 milliárd euróért vennék meg.

A 100 százalékban kínai tulajdonban lévő BorsodChemnek nemrégen 1,1 milliárd eurós hitelt nyújtott a kínai állami tulajdonban lévő Bank of China, amit a magyar kormány saját jelentős sikereként könyvelt el. A kínai-magyar kormány tárgyalásain szó esett vasúti, közúti fejlesztésekről. Egyelőre egyetlen kapavágás nem történt és egyetlen euró sem érkezett. A mosoly-diplomácia keretében a Magyarországra látogató kínai állami és pártvezetők azt is megígérték, alaposan bevásárolnak a magyar állampapírokból. Eddig egy viszonylag jelentéktelen aukciós ügyleten kívül semmilyen más lépés nem történt.A kínai kártyát magyar belpolitikai, még csak nem is gazdasági kérdésnek tartja Csillag István.

Az elemzők szerint a szaúd-arábiai és az orosz szél sem fúj erősebben a kínainál. Ráadásul, azóta elhunyt a szaúdi trónörökös, akivel Orbán Viktor tárgyalt. A sivatagi királysággal is csupán közhelyekre tellett. Az ismert helyzetben lévő magyar kis- és középvállalkozások pozícióit javítaná az Orbán kormány, amire a szakemberek szerint nagyon csekély az esély. A hatalmas és igényes orosz piac ugyan közel van, de Moszkvával éppen az első Orbán kormány jegelte a magyar kapcsolatokat, s azután ellenzékben is folyamatosan támadta a szocialista kormányokat az orosz-magyar viszony javításáért és a szakértők emlékeztetnek az orosz állami tulajdonban lévő Szurgutnyeftegaz MOL részvénycsomagjának magyar állami felvásárlása körüli botrányokra is.