Ez a büdzsé lesz a végső?
A jövő évi költségvetés három és feledik verziója került ma az Országgyűlés elé, sok jót ez a változat sem ígér. Az előterjesztők szerint ez már a legpesszimistább lehetőséget tartalmazza, az ÁSZ szerint viszont még ennél is lehet rosszabb. Egyben azonosak a vélemények: ma jobban élünk, mint jövőre fogunk. A kormány ezermilliárdos válságalappal próbál javítani a helyzeten.
Megkezdődik a 2009-es költségvetés vitája ma az Országgyűlésben. Mind a bevételi, mind a kiadási főösszeg zsugorodása mellett az államháztartás tervezett hiánya is tovább csökkent abban a költségvetési törvényjavaslatban, amely tegnapra készült el és a az illetékes parlamenti bizottság rohamtempóban megtartott vasárnapi ülése után ma már meg is kezdődik az általános vitája a parlamentben, a zárószavazás pedig a tervek szerint december 15-én lesz.
A kormány az eddig tervezettnél is alacsonyabb hiányt főként a bér- és nyugdíjjellegű kiadások jelentős visszafogásán keresztüli tervezi elérni, főként a közszféra bérbefagyasztásával, a 13. havi bérek felfüggesztésével, valamint a 13. havi nyugdíj 80 ezer forintban történő maximalizálásával. A nyugdíjak 4.5%-os tervezett infláció mellett a bérek zsugorodása miatt csupán 3.1%-kal emelkedhetnek. A versenyszféra bérei átlagosan 1.6%-kal nőhetnek (a közszférában egyáltalán nem), így a reálbérek átlagosan 2.6%-kal csökkenhetnek. A háztartások fogyasztása 3.7%-kal csökkenhet a béreken érezhető megszorítások, illetve a foglalkoztatás kormány által tervezett 0.6%-os csökkenése nyomán.
A várhatóan egy százalékkal csökkenő GDP és visszaeső fogyasztás mellett a gyengébb forint inflációserkentő hatására hivatkozva emelte 3.9%-ról 4.5%-ra a jövő évi inflációs előrejelzését a kormány. A külgazdasági feltételek jelentős romlása miatt a kormány most azzal számol, hogy az export 4.1% helyett 3.9%-kal, az import 4.1% helyett 2.4%-kal bővülhet. Mindezek alapján az államháztartási deficitcél most a GDP arányában 2.6% az eddig tervezett 2.9% helyett. Ez már a 3 %-os maastrichti küszöb alatti értékés a tavaly decemberi konvergenciaprogramban rögzített 3.2%-os céltól is jócskán elmarad.
Ami az egyéb költségcsökkentéseket illeti, az Egészségbiztosítási Alap 35 milliárddal, a helyi önkormányzatok a különféle igazgatási, szociális, oktatási normatívák csökkentése miatt összesen 192 milliárddal költhetnek majd kevesebbet. Emiatt az önkormányzatoknál szinte teljesen újra kell tervezni a jövő évi helyi szintű büdzséket, és bizonyos helyi hatáskörben meghatározott szolgáltatások árainak emelésén keresztül kell kompenzálni a kieső bevételeket, miközben az adóemeléseket inkább elvetik.
A tervezetben 1200 milliárd forintra nő az államadósság kamatterheivel kapcsolatos kiadások előirányzata. Az adóbevételi tervek között az áfa esetén 66, a jövedéki adónál 20, a társasági adónál és a cégek különadójánál összesen 22, a személyi jövedelemadónál 58 milliárd forinttal vár kevesebbet az előző verzióhoz képest a Pénzügyminisztérium. A Nemzetközi Valutaalaptól, az Európai Uniótól és a Világbanktól együttesen kapott 20 milliárd eurós hitelkeret rendelkezésre állási díját, mintegy hétmilliárd forintot is már tartalmazza az új büdzsé.
A pénzügyminiszter szerint a legpesszimistább verzióval kalkuláltak, de az ÁSZ ezt is kevesli. Az előző verzióknál reálisabbnak tartja ugyan az új költségvetési törvényjavaslatot az Állami Számvevőszék, de több területeken komoly kockázatokat lát. Így például szerinte mind a belföldi, mind pedig az exportpiacok gyengébben teljesítenek majd, a belső fogyasztás visszaesése a négy és fél százalékot is elérheti. A munkanélküliség a tervezettnél jóval nagyobb mértékben nőhet, ami csökkentheti az adó- és járulék bevételeket.
A visszaesés fékezésére kétszáz milliárddal ezer milliárd forintra növeli a kormány a válságkezelő alapot, amit ma jelent be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-pártelnök. Lapértesülés szerint elsősorban a foglalkoztatás szempontjából nehéz helyzetbe került régiók és azok az ágazatok számíthatnak segítségre, amelyek létszámcsökkentésre kényszerülnek a pénzpiaci válság hatása miatt. Így például az exportra termelő vállalatok is támogatást várhatnak. A válságkezelő alapot egy profi menedzsercsapat irányítja majd. A kormány nem hoz létre új szervezetet, hanem az adott infrastruktúrával és intézményi háttérrel kezeli a meglévő költségvetési pénzekből, valamint uniós forrásokból újraosztott milliárdokat. A likviditássegítő csomag kapcsán teljes mértékben átcsoportosítják az uniós forrásokat.
