Erzsébet-utalványok: csúnya meglepetés érheti a postán, ha nem figyel!

Általánosan elmondható, hogy teljes bizonyító erejű meghatalmazásnak számít a saját kezűleg írt és aláírt, valamint a nyomtatott és két tanú aláírásával (és lakcímével) megtámogatott meghatalmazás. Ezek azonban nem használhatóak az Erzsébet-utalványok átvételénél egy 2012-es kormányrendelet miatt.

A 444.hu egy olvasójuk panasza nyomán megkereste a Magyar Postát, ahol a 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendeletre hivatkoztak.

A rendelet (teljes nevén: 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről) rögzíti:

„19. § (7) Értéknyilvánítással feladott küldemény átvételére a (6) bekezdés c) pontjában szereplő magánokiratban kizárólag a Pp. 196. § (1) bekezdés c)–e) pontjában foglaltaknak megfelelő meghatalmazás adható.”

A posta szabályzata szerint az Erzsébet-utalvány értéknyilvánítással feladott küldeménynek minősül – erre a kártérítési felelősség megállapítása miatt van szükség, például abban az esetben, ha a pénz eltűnik. Ezért a megfogalmazás lényegében azt jelenti, hogy a fent említett két klasszikus meghatalmazási forma (a saját kezű és a kéttanús) ebben az esetben nem használható. A teljes bizonyító erejű magánokirat fogalmát a polgári perrendtartásról szóló törvény ismerteti, ám a felsorolásból – a fenti kormányrendelet alapján – csak néhány változat használható. Az Erzsébet-utalványok átvételére írt meghatalmazást a postán csak akkor fogadják el, ha azt előzőleg bíró vagy közjegyző hitelesítette, vagy ügyvédi (jogtanácsosi) szabályszerű ellenjegyzéssel van ellátva.