Előbb-utóbb mindenkit ellenőrizni fog az ÁSZ

A szakember kiemelte: pozitív irányú az elmozdulás, de tovább kell javítani a hatékonyságot ezen a területen is. Úgy fogalmazott: be kell engedni a közintézmények gazdálkodásába is a nem szokványos megoldásokat, amihez fejlesztések, új technológiák alkalmazása és új gondolkodásmód kell. Az üzleti szféra hatékonyságnövelő tapasztalatait át kell ültetni a közintézmények gyakorlatába is - tette hozzá.

Domokos László hangsúlyozta: nem véletlen, hogy az új számvevőszéki törvény a törvényesség vizsgálata mellett a korábbinál nagyobb hangsúlyt helyez a közpénzfelhasználás célszerűségének és hatékonyságának ellenőrzésére. Az ÁSZ törvényben előírt feladata a jó kormányzás segítése, vagyis a számvevőszéknek nemcsak a hibák feltárása a dolga, hanem az is, hogy felhívja a figyelmet arra, miképpen kellene változtatni a helytelen gyakorlaton - tette hozzá.

Az ÁSZ elnöke elmondta: most is vallja, amit a beiktatását megelőző meghallgatásakor hangoztatott, hogy "a rend értéket teremt, és rendet csak akkor lehet teremteni, ha van ellenőrzés". Ez azt jelenti, hogy minden közpénz-felhasználó egyén és intézmény számolhat azzal, hogy előbb-utóbb ellenőrizni fogják az adóforintok felhasználását, és az ellenőrzésnek, ha hiányosságokat tár fel, következményei is lesznek - mondta. Közölte: a 2011 decemberében elfogadott stabilitási törvény jó irányba tett lépésnek tekinthető, de az idő rövidsége miatt az Állami Számvevőszék még nem ellenőrizhette annak hatásait. Az ÁSZ várakozása az, hogy a stabilitási törvény révén javul a közpénzekkel való gazdálkodás minősége - tette hozzá.

Domokos László azt mondta: az adósságplafon alaptörvénybe foglalása politikai döntés volt, de rendkívül fontos előrelépést jelent. Magyarország legfőbb közpénzügyi problémája ugyanis az, hogy nemzetközi összehasonlításban is magas az adósságrátája. A magas adósság pedig kitettséget, kiszolgáltatottságot jelent a nemzetközi pénzpiacokon. Miközben az ország a rendszerváltást követően politikailag szabaddá vált, pénzügyileg kiszolgáltatott lett, vagy maradt - mutatott rá. A jogállami keretek egyik alapja az, hogy az adósságot rendezni kell, "ahogy a népi bölcsesség mondja: pontos elszámolás, hosszú barátság" - mondta az ÁSZ elnöke.

Az állam nem hagyhatja magára az adóst

Ebben a vonatkozásban alapvető, hogy a kormány azt mondja: akinek adóssága van, annak előbb-utóbb vissza kell fizetnie azt. Egy szociális piacgazdaságban azonban az állam nem hagyhatja magára az adóst, nem hagyhatja, hogy a kölcsönfelvevő kiszolgáltatott legyen a hitelezőjének - tette hozzá. Megjegyezte: ez igaz a nemzetközi színtérre is, ezért is fontos, hogy Magyarország megállapodjon a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval, mert ez védőhálót jelent az ország számára.

Kifejtette: a nemzetközi pénzpiac és az Európai Unió 2004-től folyamatosan megkérdőjelezte, hogy Magyarország valóban csökkenteni akarja-e a GDP-hez mért államadósságát, hiszen az adósságunk ebben az időszakban évről évre nőtt. "Ennek a következmények nélküli lehetőségnek vetett véget a 2008-as pénzügyi válság. Az ország az alapproblémára azonban ekkor sem adott választ, mert ahelyett, hogy csökkentette volna az adósságot, jelentős hitelkeretről kötött megállapodást a nemzetközi szervezetekkel. Magyarország a 20 milliárd eurós teljes keretet ugyan nem vette igénybe, de a részletek lehívásához kapcsolódó adósságnövekedés rontotta és rontja a magyar adósbesorolást" - mondta az ÁSZ elnöke. Domokos László emlékeztetett, hogy az alaptörvény erre az alapproblémára irányította rá a figyelmet, és abba az irányba tereli az országot, hogy a környező államok átlagára, azaz 50 százalékra csökkentse az államadósságot.

Az Országgyűlés ennek elérése érdekében komoly önkorlátozást vezetett be az ország gazdálkodásában. A cél az, hogy az államadósság évről évre csökkenjen, amíg a GDP-hez mért 50 százalékos arányt el nem érjük. Ennek megvalósítása egy teljesen új, nem szokványos gondolkodást igényel, hiszen azt jelenti, hogy kevesebb közpénzből kell ugyanolyan, vagy inkább a korábbinál is több és jobb szolgáltatást nyújtani - mondta. Az adósságplafon tehát rákényszeríti az államot a hatékonyság növelésére - tette hozzá.

Az adósságplafonhoz kapcsolódóan a magyar Országgyűlés a világ egyik legszigorúbb garanciarendszerét építette ki a Költségvetési Tanács jogkörének kiszélesítésével, különös tekintettel a 2012-től érvényes költségvetési vétójog bevezetésére - emelte ki Domokos László, aki egyúttal a Költségvetési Tanács tagja is. Az államadósság vállalt mérséklését mindeddig tartani tudta Magyarország, az államadósság-csökkentésben komoly az elköteleződés. A kérdés az, hogy a külföldi befektetők is hitelesnek tartják-e ezt az elköteleződést. Erről szóltak az elmúlt hónapok vitái - fűzte hozzá. Rámutatott: a magyar lakosság egy része talán már sokallja az adósságcsökkentés érdekében tett hatékonysági intézkedéseket, de "a külföld szerint még egyértelműen van mit javítani a hatékony működtetés érdekében".

Tíz fő közpénzügyi terület

Domokos László kiemelte: a kormány a Széll Kálmán Tervben kijelölte azt a tíz fő közpénzügyi területet, amelynek átalakításával, hatékonyabbá tételével a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió is egyetért. "Sokan azt kérik számon, hogy a magyar kormány miért nem hallgat az EU-ra és az IMF-re. Ez azonban nem jogos felvetés, a Széll Kálmán Terv ugyanis nemzetközileg is elfogadott területeken tűzte ki célul a takarékosságot és a hatékonyság növelését" - mutatott rá. "Önellentmondó az a Magyarországon sokszor hangoztatott álláspont, ami egyszerre kritizálja, hogy a kormány nemzetközi szinten következetesen képviseli a magyar érdeket, miközben számon kéri, miért takarékoskodik a kabinet a vasúton, az egészségügyön, az oktatáson, a közmunkaprogramokon, miért akarja bevezetni a dugódíjat. Mindezt ugyanis többek között a nemzetközi intézmények kérik a hitelek fejében, sőt egyes ilyen intézkedések mellett már a korábbi kormányok is elkötelezték magukat" - tette hozzá.

A válságadók bevezetésének az volt a logikája, hogy a kormány ott szedjen be adót, ahol ez könnyen és egyszerűen megtehető. A Széll Kálmán Terv 2.0 most megpróbálja belesimítani a magyar adóelképzeléseket a nemzetközi szinten is elfogadott adózási szisztémába - közölte az ÁSZ elnöke. A Széll Kálmán-terv 2.0 új adóelképzeléseiről kifejtette: "továbbra is egyszerű, nagy hatékonysággal beszedhető adókról van szó, amelyekhez nem kell többletbürokráciát kiépíteni". Emellett az ÁSZ elnökének véleménye szerint kedvező, hogy az új adókat versenypiaci területeken veti ki a kormány. "Ez azt jelenti, hogy a mindenkori keresleti-kínálati viszonyok alakítják majd ki, hogy a lakosság vagy a vállalatok fizetik-e az új adók nagyobb részét" - mondta.

Domokos László szerint a piaci verseny miatt bizonyos, hogy "egy az egyben nem lehet az adókat áthárítani a fogyasztókra, sőt inkább innovációra készteti majd a cégeket".

Két éve, 2010. május 29-én tette le az esküt az Országgyűlés előtt az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormány. A második Orbán-kormány a rendszerváltozás óta a legkisebb; nyolc minisztériummal kezdte meg a munkáját. A kormányfő az eskütétel előtt arról beszélt, hogy nem a hagyományos ágazati rendben szervezték meg a leendő magyar kormány munkáját, hanem a politikai vezetés logikája és a leendő politikai vezetők személyes felelősségének elve szerint.