Egyre több a szegény Magyarországon
Egy év alatt 1,5 százalékponttal 13,8 százalékra emelkedett 2011-re a szegénységi arány Magyarországon. Más szóval, a szegénységi küszöb alatt élők száma 152 ezer fővel 1 millió 363 ezer főre bővült. Súlyos anyagi depriváltságban azonban jóval többen, több mint kétmillióan élnek, ami népességarányosan a negyedik legrosszabb az uniós tagállamok között.
A jövedelmi szegénység mérésénél a háztartások összes nettó jövedelmét figyelembe veszik úgy, hogy minden egyes háztartástag munkából, társadalmi juttatásból, illetve vagyonból származó jövedelmet összegzik, és csökkentik a fizetendő adókkal és járulékokkal. A szegénységi arány azokat jelzi, akik a medián jövedelem 60 százalékánál kevesebb jövedelemmel rendelkeznek. A szegénységi küszöb forintban mérve 2010-ben alig haladta meg a havi nettó 62 ezer forintot – írja a
portfolio.hu.A KSH frissen publikált adataiból kiderül, a szegénységi küszöb alatt élők száma 2010-ről 2011-re 152 ezer fővel 1 millió 363 ezer főre emelkedett. 413 ezer 0-17 éves gyermek (a növekedés csaknem 39 ezer fő), 880 ezer 18-64 éves felnőtt (a növekedés csaknem 106 ezer fő), továbbá 69,5 ezer 65 éves és idősebb személy (a növekedés 7,5 ezer fő) élt a szegénységi küszöb alatt. A fenti adatok is azt bizonyítják, hogy a lakosság más rétegeivel összehasonlítva az idősek relatív helyzete jónak mondható – írja a KSH, ami nagyfokú stabilitással párosul a nyugdíj rendszeressége és kiszámíthatósága miatt.
A 2011. évi felvételből származó információk szerint a nem foglalkoztatottak szegénységi aránya 14,5%-ról 16,4%-ra nőtt, ezen belül a munkanélküliek szegénységi aránya ennél kisebb mértékben, 44,8%-ról 46,6%-ra emelkedett, de így is a munkanélküliek csaknem fele a szegénységi küszöb szintje alatt él. Háztartástípusonként vizsgálva a 3 és annál többgyermekesek, valamint az egyszülős háztartásokban élők helyzete a legrosszabb, körükben tízből hárman a szegénységi küszöb alatt élnek, szegénységi kockázatuk az országos átlag többszöröse. Ráadásul nehezebb lett kijutni a szegénységből – a szegénységi rés 2011-ben 18,3% volt az előző évi 16,5%-kal szemben. Ez a mutató a szegények mediánjövedelmének az országos szegénységi küszöbhöz mért távolságát fejezi ki, százalékos mértékben mutatja, hogy mekkora erőfeszítés szükséges a szegénységből való kiemelkedéshez.
A szegény háztartások jövedelmének jelentős részét a társadalmi juttatások teszik ki. Juttatások nélkül, ha csak nyugdíjat hagynánk meg, a szegények aránya nem 13,8%-ot, hanem ennek több mint kétszeresét 28,9%-ot tett volna ki. A KSH adatai szerint a társadalmi juttatásoknak a jövedelmi szegénység csökkentésében játszott szerepe az Unión belül Magyarországon kiemelkedően magasnak tekinthető (52,3%), míg az EU átlaga 2010-ben 36,7% volt. Különösen ijesztő, hogy a lakosság csaknem háromnegyede (a szegénységi küszöb alá esők 96%-a) nem tud egy nagyjából 50 ezer forintos váratlan kiadást fedezni.
