19:00 - 20:00

JÖN: Halló, itt vagyok!

Szilágyi János műsora

Egyik gazdasági válságból a másikba: elszabadulhat az infláció

A Deutsche Bank elemzői szerint csak gazdaságélénkítő lépésekre koncentrálni hiba, az inflációs várakozások kedvezőtlen hatásait nem lenne szabad figyelmen kívül hagyni, ez ugyanis legkésőbb 2023-ban már komoly gondokat okozhat.

2021. június 9., 10:31

Szerző:

Az elmúlt hónapokban a gazdaságok újranyitásával megjelenő inflációra a legtöbb jegybankár és elemzőház átmeneti jelenségként tekint – írta a napi.hu. A Deutsche Bank elemzői szerint azonban ez nem így lesz, hosszabb éveken keresztül hozzá kell majd szokni a pénzromlás magasabb szintjéhez, ami válsághoz vezethet a globális gazdaságban.

A befektetési bank szakértői ezért figyelmeztették a gazdaságpolitikai döntéshozókat, hogy csak gazdaságélénkítő lépésekre koncentrálni hiba, az inflációs várakozások kedvezőtlen hatásait nem lenne szabad figyelmen kívül hagyni, ez ugyanis legkésőbb 2023-ban már komoly gondokat okozhat – számolt be a CNBC.com

Korábban az amerikai monetáris politikáért felelős Fed úgy döntött, hogy nagyobb toleranciát biztosít az inflációval szemben, mindaddig, amíg a gazdaság tartós fellendülésének egyértelmű jelei nem érkeznek. Azonban a szigorítás emiatt késni fog, s ez végül azt okozhatja, hogy a gazdaság recesszióba süllyed és komoly nehézségek alakulnak ki a pénzügyi rendszerben világszerte, különösen a feltörekvő piacokon.

A Deutsche Bank elemzői szerint ellentétben a Fed által hangoztatott állásponttal a most jelentkező inflációban szerepet játszanak az agresszív élénkítő csomagok és az alapvető gazdasági folyamatok változásai is, a jegybank azonban nincs felkészülve arra, hogy reagáljon erre. David Folkerts Landau, a Deutsche Bank vezető közgazdásza szerint a Fed mostani álláspontjából az következik, hogy az infláció 2023-ig ismét lendületet vesz majd. Szerinte örvendetes, hogy a jegybank a szűk céljain kívül más, a társadalom számára fontosabb tényezőket is figyelembe vesz, azonban az infláció elengedése végül a legsérülékenyebb rétegeket veszélyezteti.

(Kiemelt képünk illusztráció: DPA/AFP | Hauke-Christian Dittrich)

Az építőipari vállalkozások az építési költségek (például építőanyagok, munkaerőköltségek) országos szinten 5-9 százalékos, Budapesten viszont több mint 10 százalékos áremelkedésére számítanak a második fél évben.

Sok vagy kevés a 200 ezer forint minimálbér? Ha kapjuk, nem, főleg ha összevetjük az uniós államok adataival. Az unióban a bolgár minimálbér a legalacsonyabb, ezt követi a magyar, majd a román, lett, horvát és a cseh. Vagyis, hajrá, érjük utol Németországot, de legalább Romániát.