Egy vidéki lakás ára Budapesten semmire nem elég
Továbbra is élénk a hazai lakáspiac, mind az árak, mind pedig a kereslet és az adásvételek számát tekintve. A hivatalos adatok szerint az első félévben több mint 55 000 lakóingatlan cserélt gazdát, ami ötszázalékos emelkedésnek felel meg éves összevetésben. Az árnövekedés enyhült, de átlagosan még mindig több mint kilenc százalékkal drágábban keltek el a lakások az első félévben, mint egy évvel ezelőtt – derül ki az Ingatlan.com legújabb elemzéséből, ami a KSH legfrissebb lakáspiaci adatait is tartalmazza.
Erősödik a vidéki lakáspiac
„A legfrissebb adatokból látszik, hogy a drágulás nem gátolta meg a forgalombővülést. Ez részben köszönhető annak, hogy Budapest súlya némiképp csökkent, azaz egyre több adásvétel történik vidéken. Másfelől a lakáshitelezés felfutása is segítette a lakáspiaci forgalom növekedését” – mondta Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: a vidéki piac élénküléséhez a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) is nagy mértékben hozzájárult, mivel az alacsonyabb vidéki árak miatt az állami támogatás sokkal nagyobb arányt képvisel.
Az Ingatlan.com elemzése szerint a lakásvásárlást tervezők 72,5 százaléka harmincmillió forintnál olcsóbb ingatlant keres. A legnépszerűbb, harmincmillió forint alatti kategóriában sokkal több vidéki lakóingatlan található, ez pedig szintén pörgeti a fővároson kívüli lakások piacát. Balogh László kiemelte, hogy a befektetők térképére is egyre inkább felkerülnek a vidéki nagyvárosok. „Azok a befektetők, akik öt-tízmillióért vásárolnának ingatlant, már nem tudnak versenyt futni a budapesti árakkal. Nekik két lehetőségük maradt: hitelt vesznek fel, vagy pedig másik városban vásárolnak alacsonyabb áron” – tette hozzá. Balogh László rámutatott arra is, hogy a befektetési célú vásárlásoknál a népszerű nagyvárosokban és a Budapesten elérhető hozam között alig van eltérés. „Emellett egy érdekes kettősség is látható. A vidéki használt lakások iránt általában azok a befektetők érdeklődnek, akik személyesen is kötődnek az adott városhoz. Ezzel szemben a vidéki új lakásokra az egész országból jönnek érdeklődők” – fogalmazott a szakember.
Árkörkép: hatalmasak a különbségek
A KSH adatai szerint 2014 előtt a fővárosban és vidéken eladott ingatlanok átlagos négyzetméterárai között még csak kétszeres volt a különbség, ami mostanra már majdnem a háromszorosára nőtt. Az Ingatlan.com elemzése szerint a kínálati lakásárakban is hasonlóan nagy a szakadék. Budapesten például 524 000 forint a lakások átlagos négyzetméterára, de a legdrágább kerületekben – például az I.-ben, az V.-ben és a II.-ban – átlagosan legalább 700 000 forintot kérnek négyzetméterenként. Vannak olyan városrészek is – többek között a XXIII. és XXI. kerület –, ahol 350 000 forint alatt maradt az átlagos kínálati négyzetméterár.
A fővároson kívül jóval kedvezőbbek az árak: a közép-magyarországi régióban található városokban 318–343 000 forint volt október közepén az átlagos négyzetméterár. A dunántúli régió városaiban 220–267 000 forintra rúgott az átlag, a kelet-magyarországi térség városaiban pedig 139–247 000 forintért kínálták a lakások négyzetméterét.
