Egy új büdzsé sem tehet csodát
Bár a jövő évi költségvetés most elfogadott fő számai az ideiekhez képest javulást mutatnak, a külső feltételek is jobbak lesznek, a lakosság ebből még keveset fog érezni. A válság és a kényszerű megszorítások hatására a munkanélküliség még nőni fog, a fogyasztás is legfeljebb stagnál. A fellendülésnek a többség számára érzékelhető jeleire még legalább egy évig kell várnunk.
Meglepetések nélkül ment át a parlamenten a 2010-es büdzséhez benyújtott több mint 1500 módosító indítvány szavazása. Ahogy az várható volt, néhány kisebb kivétellel csak az ment át, amit a kormány is támogatott, feltűnést csupán az keltett, hogy több elfogadott indítványt az ellenzék is megszavazott. A szakértői intések dacára puhítottak az eredeti szigoron néhány nagy visszhangot kiváltó témában, így például egyebek mellett a kórházak tiltakozásának hatására az egészségügy további összesen 37 milliárdos forráshoz jut, ami persze a lényegen nem változtat, legfeljebb tűzoltásra elég.
Ugyancsak több pénzt szánnak az önkormányzati dolgozók bérére, de az ide átcsoportosított 22 milliárd forintot jelentősen meghaladja az egész önkormányzati szférát érintő 70 milliárdos elvonás. A korábbi tervezethez képest a gyermekétkeztetés 17 milliárd forinttal többet kap, azaz reálértéken az idei összeget. Hosszú vita után a távhő ÁFÁ-ját is lecsökkentik 5 százalékra, ami 18 milliárd forint bevételkiesést jelent majd. Igaz ugyan, hogy ezzel sokan járnak jól, mégis nehezen érthető, miért pont őket segíti kiemelten a kormány, miközben mindenki másnak több adót kell fizetnie, miután a többi fűtési módot a 25 százalékos ÁFA terheli.
Az ellenzék ügyes taktikával módosítási javaslatok százaival igyekezett a helyi térségek forrásait növelni, összesen több száz milliárd forinttal. Így a kormánypárti képviselők sokszor arra kényszerültek, hogy a saját választókerületük többlettámogatása ellen szavazzanak, amit majd a kampányban jól ki lehet használni ellenük. Más lehetőségük ennek dacára nem volt, ha nem akarták teljesen szétverni a költségvetést. Ezt persze a módosítások benyújtói pontosan tudták, de a szavazat maximalizálási érdek ezúttal is győzedelmeskedett a józan megfontolás és felelősségérzet felett.
Mivel a képviselők a 3,8 százalékos hiánycélt nem akarták növelni, a módosítások többletterhét elsősorban az eredetileg 125 milliárd forintra tervezett céltartalékból fedezik. Ezt szakértők veszélyesnek tartják, mert túlfeszítheti az amúgy is pengeélen táncoló költségvetést. Az idei tapasztalatokból kiindulva a legnagyobb kockázati tényezőnek az adó és tb bevételek tervtől való elmaradása és a munkanélküliség növekedése látszik, a kettő szorosan összefügg egymással. Ha kevesebb ember dolgozik, kevesebb közterhet fizetnek be utánuk, emellett csökken a fogyasztás, elmarad tehát a forgalom utáni adóbevétel is, ráadásul kiadást jelent a több munkanélküli segély.
A nehezebben gazdálkodó cégek jövedelmezősége visszaesik, így kevesebb nyereségadót tudnak fizetni. Ez már ebben az évben is látszik, a nagy meglepetés decemberben jöhet, amikor fel kell tölteni az előlegeket. Elemzők szerint esély van arra, hogy a vártnál jóval kevesebb pénz fut be az államkasszába, és mivel már késő bármilyen korrekciós lépést tenni, az idei hiány könnyen a tervezett 3,9 százalék fölé nőhet. Ennek a jövő évre is hatása lesz, mert az idei bázis alapján terveztek, ha tehát az alacsonyabb lesz, a jövő évi szám sem tartható.
A már említetteken túl további kockázati tényező, hogy a legnagyobb vihart kiváltó elvonások a közösségi közlekedésben és az önkormányzatoknál nem érvényesülhetnek a tervezet szerint. A MÁV esetében ez máris látható, a fejleményeket látva kizárt, hogy 40 milliárd forintot meg tudjanak takarítani. Borítékolható az is, hogy az önkormányzatok egy részénél is további forrásokra lesz szükség a nagy felzúdulások elkerülésére. A kormányt a jelek szerint ez nemigen izgatja, a megoldást a következő parlamentre és kabinetre hagyja.
A tavaszi választások várható győztese nem lesz könnyű helyzetben, mert hiába hirdeti, hogy mindent visszacsinál majd és nem kellenek a megszorítások, a mozgástere rendkívül szűk lesz, hacsak nem akarja teljesen elveszíteni a hazánk iránt újraéledt bizalmat. A Fidesz fennen hirdeti, hogy hatalomra jutva új költségvetést készít, miközben jól tudja, hogy ez kivihetetlen. Az új kormány legfeljebb a nyár elejére alakulhat meg, az átadás-átvétel után, a helyzet áttekintésével leghamarabb jövő ősszel állhat elő új tervvel, amelyet az országgyűlési tárgyalási procedúrát követően leghamarabb novemberben szentesíthetnek. Akkor pedig már a törvény szerint a 2011-es költségvetést kell elfogadni, a 2010-es évre bármilyen változtatást bevezetni értelmetlen.
Inkább az várható, hogy néhány látványos lépést tesznek, eltörlik például a vagyonadót, juttatnak valamit az önkormányzatoknak stb., és ezekkel megnövelik valamivel a hiányt. Ezt könnyebben megtehetik, ha a mostani költségvetés alaptételeinél derűlátóbb jóslatok válnak valóra, azaz gyorsabban megindul a fellendülés Európában, és magával húzza a magyar gazdaságot is. Az EU legfrissebb tanulmánya ezt sugallja, és a magyar GDP csupán 0,5 százalékos csökkenésével számol, szemben a büdzsé 0,9 százalékos prognózisával. Biztató lehet az új kormánynak az is, hogy az unió nálunk jövőre 4,2 százalékos hiányt vár, azaz tizedével magasabbat, mint a most elfogadott terv. Mindez elvileg lehetővé tenné 2010-ben az állami kiadások 2-300 milliárdos növelését, feltéve persze, hogy a bevételek rendesen befolynak.
Akárhogy is lesz, sok jóra egyelőre ne számítsunk. Még hogyha a legderűlátóbb szcenárió jön is be, a helyzet javulását jövőre még aligha tapasztaljuk a mindennapi életben. Ez leghamarabb egy legalább féléves, tartós és felfelé ívelő fellendülési periódus után várható, amiben legfeljebb 2011-re reménykedhetünk.
