Dollár helyett rubel – nincs kizárva az orosz államcsőd

Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, a Fitch nemzetközi hitelminősítő értékelése szerint Oroszország fizetésképtelenné válhatna és államcsődöt jelenthetne, ha az orosz állam nem amerikai dollárban fizetné ki az általa kibocsátott dollárkötvények után járó kamatokat, hanem a helyi valutában, rubelben. Mindeközben a rubelben denominált adósság esetében is egyre szorosabb a helyzet. A törlesztési mulasztást az esedékesség napjától számított harminc napon belül orvosolni kell.

Megkérdeztük erről a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának docensét, Pelle Anitát, aki elsőként leszögezte: az orosz állam a háború és a szankciók fényében valószínűleg nem abban a devizában akarja törleszteni az államkötvények után fizetett összeget, amellyel a vásárlás korábban történt, de a mostani helyzetben a legrosszabbat akár el is kerülheti.

„Rubelben fizetnék vissza az adósságot, mert az orosz jegybank tetszőleges mennyiségű rubelt bocsáthat ki, így tulajdonképpen az orosz állam pénznyomtatásba foghat, aminek segítségével rendezheti az említett tartozásait” – magyarázta a szakértő. Mint mondta, alapvetően a devizában denominált kötvényt a lejáratkor pontosan ugyanabban a devizában kell visszafizetni, de a módosítás lehetősége a szerződésekben megfogalmazott feltételektől függ. Arról azonban, hogy pontosan mi áll ezekben a szerződésekben, nincs tudomása az elemzőknek.

Pelle Anita hozzátette, majdnem biztos, hogyha a két fél megegyezik a rubelben való visszafizetésről, akkor ez egy működőképes stratégia lehet, de nagyon sok múlik azon, hogy a kötvények tulajdonosai mibe mennek bele, kik ők, illetve a nyugati államok kötelezhetik-e őket a deviza alapú visszafizetés követelésére. A közgazdász szerint

ebben az esetben valóban bekövetkezhet az orosz államcsőd, de fontos megjegyezni: a nagy nemzetközi pénzügyi intézmények között is akadnak olyanok bőven, akik nem érdekeltek a felvázolt forgatókönyv megvalósulásában.

Ezt egyelőre nem lehet megjósolni, hiszen minden azon múlik, hogy a pénzügyi befektetők miként viselkednek majd az említett türelmi időben – nyilván egészen más a helyzet, ha nyugati befektetőkről, vagy orosz oligarchákról van szó. Ráadásul az sem elhanyagolható, hogy a várakozásokkal ellentétben a rubel nincs szabadesésben, hiába érte el a történelmi mélypontot. Ennek egyik legfőbb oka, hogy az Európába érkező orosz gázért és olajért fizetett pénz támaszt ad az orosz valutának. 

Lattman Tamás nemzetközi jogász hasonlóan látja a helyzetet. Szerinte feltételezésekbe bocsátkozni egyelőre azért nehéz, mert a kötvényszerződések nem nyilvánosak, ezekben pedig bármilyen típusú megállapodás szerepelhet. Szerinte problémát jelentene, ha senki nem fogadná el a nemzetközi valuta helyett a rubelt, hiszen a jog szerint nem is kötelező elfogadni ilyen esetben. Az nyitott kérdés azonban, hogy az ilyen módon károsulttá váló szerződők hogyan tudnak kártérítést kérni.

„Az biztos, hogy a nemzetközi befektetői bírói fórumok döntése is lényegtelenné válik, amennyiben Oroszország nem fog ezekért a kötvényekért helytállni”

– jelentette ki. Szerinte az államcsőd nem feltétlenül az orosz állam teljes leállását jelenti, mert a tartozások halmozása nem zárja ki a működést, a probléma inkább abban mutatkozik majd meg, hogy ezek után senki nem fog orosz államkötvényt vásárolni. Az államcsőd inkább ebben a formában lesz érzékelhető. Lattman Tamás hozzátette, nincs kizárva, hogy egy rendkívül éles politikai helyzetben az orosz kormány kényszerhelyzetbe kerül, a gazdasági felállás azonban nagyon nehéz lesz számukra. Leszögezte, ha ilyen mértékben törik meg egy ország valutája iránti bizalom, az adott ország tőkevonzó képessége jelentősen csökken.

(Kiemelt képünk: Az orosz központi bank moszkvai székháza 2014. december 16-án. MTI/EPA/Makszim Sipenkov)