Demján ahol tudja, megtámadja a kormány döntését

Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke bejelentette, hogy minden hazai, és ha kell, európai fórumon jogorvoslatot fog kezdeményezni az OTSZ a parlament által pénteken elfogadott szövetkezeti törvény ellen.

Az OTSZ pénteki budapesti tájékoztatóján az elnök azt is közölte: Áder Jánosnak újabb levelet írt, arra kérve a köztársasági elnököt, kérjen normakontrollt a törvénnyel kapcsolatban. Kijelentette: valódi, érdemi egyeztetés a törvényjavaslatról nem folyt a kormánnyal, az érintettek nem tudták, mi kerül a kormány, illetve a parlament elé.

Az OTSZ tagszövetkezeteinél a betétek biztonságban vannak, a törvényt, ha az életbe lép, „betű szerint végrehajtják majd” – mondta Demján Sándor. „Minden szövetkezeti tag és betétes pénze biztonságban van” – szögezte le. Hangsúlyozta: bíznak abban, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti a takarékszövetkezetekről szóló törvényt a jogorvoslat során.

Demján Sándor nyomatékosította: a takarékszövetkezetek biztosítják betéteseiket, hogy a pénzük a lehető legbiztonságosabb helyen van, pánikra nincs okuk a betéteseknek. A tájékoztatót közösen tartotta az OTSZ elnöke és ügyvezető igazgatója, illetve a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége. A két szervezet hosszú távú stratégiai kapcsolattal rendelkezik, aminek a Széchenyi Kártya az egyik eredménye – mondta Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára.

Dávid Ferenc kitért arra: a közösen felépített, megszakítással 170 éve működő hazai szövetkezeti rendszerről döntöttek úgy a parlamentben, hogy érdemben az érdekelt szövetkezetek képviselőivel nem egyeztettek. Dávid Ferenc idézte Áder János köztársasági elnök Országgyűlésnek írt levelét, melyben az államfő arról írt, nem ért egyet a törvénnyel. Az Országgyűlés pénteki döntése azt mutatja, hogy ennek ellenére nem értették meg az aggályokat, és „ha ezt meg lehetett tenni, mást is meg lehet tenni” – tette hozzá a VOSZ főtitkára.

Demján Sándor többször is bírálta a kormánybiztost a tájékoztatón, aki – véleménye szerint – folyamatosan csúsztat a szövetkezeti integrációval, a törvénnyel kapcsolatban. Az OTSZ elnöke szerint a vidéki takarékszövetkezeti vezetőket a kormánybiztos rövid határidővel „rendelte fel” Budapestre, a törvény elfogadását megelőző egyeztetés miatt. Jellemprobléma az, hogy ezen az egyeztetésen semmilyen érdemi információt nem adtak meg a készülő törvényről a takarékszövetkezeti vezetőknek – fogalmazott az OTSZ elnöke.

Demján Sándor külön kitért az OTSZ tőkehelyzetére, leszögezve, az integrált takarékszövetkezetek 53 milliárd forint tőketöbblettel rendelkeznek, és megfelelnek az új, szigorú bázeli likviditási és tőkekövetelményeknek, ezért szerinte nem igaz az sem, hogy emiatt lenne szükség a „100 milliárd forintos tőkemegerősítésre,” komoly változásokra a szövetkezeti rendszerben. „Rajtunk, az OTSZ-en így nem kell segíteni” – mondta, hozzáfűzve: a takarékszövetkezetek azt szerették volna, hogy alárendelt kölcsöntőkét kapjanak, és ezt később visszafizették volna, ami lehetőséget adott volna lassú, érdemi fejlődésre.

Demján Sándor kifejtette: az elképzelés az volt, hogy a takarékszövetkezetek fejlesztési banki kötvényt vásároltak volna, az MFB segítette volna tőkéhez jutni őket, de ez kizárólag szövetkezeti tulajdon lett volna. A kötvénykibocsátás szervezője a Demján Sándor által alapított Gránit Bank, vagy helyette más bank is lehetett volna bizonyos összegű díj fejében. Kérdésre az OTSZ elnöke nyomatékosította: nincs baj az állami tőkével, helyes cél, hogy a magyar tulajdon részaránya a bankokban 50 százalék fölé menjen.

A Gránit Bankkal kapcsolatban Demján Sándor kifejtette: eredetileg nagyobb összeggel szállt volna be az állam a pénzintézetbe, de ő kisebbségi tulajdont akart az államnak, ez történt végül is. Kiemelte: igen szokatlan, hogy törvény által meghatározott árral szerezzen valaki tulajdont, most a Takarékbankban, az állam ugyanis úgy jut többséghez, hogy 20 százalékát fizeti annak, amennyivel a takarékszövetkezetek nyilvántartják takarékbanki tulajdonukat. Demján Sándor maga tette fel azt a kérdést a sajtótájékoztatón, hogy ki látott már olyat, miszerint a tulajdon leváltja a tulajdonost, vagyis jelen esetben a Takarékbank a takarékszövetkezeteket.

Fónagy János államtitkár szavaira reagálva cáfolta, hogy gondban lennének a takarékszövetkezetek. Rámutatott: a csődbe ment Jógazda vagy a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet „nem a mi érdekkörünkben volt”. Végezetül Demján Sándor arról is szólt, hogy az államfőn kívül, az ombudsmanhoz, az Alkotmánybírósághoz, külföldön pedig a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségéhez fordulnak jogorvoslatért.

Demján korábbi levele Orbánnak: Ez elfogadhatatlan!

Demján Sándor egy nappal a takarékszövetkezeti integrációról szóló törvény első elfogadása előtt Orbán Viktornak írott levelében hiába próbálta megakasztani a törvényalkotást. Az Origo szerint a milliárdos nagyvállalkozót felbőszítette a rendkívüli sürgősséggel tárgyalt törvénytervezet, amely lényegében államosítja a takarékszövetkezetek központi bankját, kikényszeríti a Magyar Posta benyomulását a szövetkezeti szektorba, és hosszabb távon lehetővé teszi a takarékszövetkezetek kiszorítását a Takarékbankból.

Az Origo birtokába került, június 26-ai keltezésű levélben Demján azt írja, hogy a takarékszövetkezetek megdöbbenéssel értesültek arról, hogy a kormány lényegében titokban, minden érdemi előzetes egyeztetés nélkül, rendkívüli sürgősségi tárgyalást kérve beterjesztette a törvényjavaslatot. Demján szerint elfogadhatatlan, hogy a kormánybiztos (Vojnits Tamás) pénteken, munkaidő után, este 7-kor küldött e-mailben hétfő reggel 9-re hívta össze a takarékszövetkezeti vezetőket konzultációra, amelyen azonban semmilyen konkrét információ nem hangzott el, még az sem, hogy a kormány már aznap tárgyalja a koncepciót, másnap pedig be is nyújtja a konkrét törvényjavaslatot. Demján szerint ez ellentétes azokkal a tárgyalásokkal, amelyek az MFB és a takarékszövetkezeti vezetők között zajlottak akkor, amikor a Takarékbank kisebbségi tulajdonának állami átvételéről tárgyaltak, és azzal is szembe megy, amit korábban Orbán Viktor jelzett a takarékszövetkezetek jövőjéről.

Orbán: A takarékszövetkezeti rendszer nagyobb állami szerepvállalásra szorul

Orbán Viktor miniszterelnök ma levélben válaszolt Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke korábbi levelére. A levélben, amelyet Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke juttatott el az MTI-hez, a kormányfő kiemeli, hogy a takarékszövetkezeti integrációról szóló, az Országgyűlés által elfogadott jogszabályt intenzív munka, több hónapos egyeztetés előzte meg, és a döntés összhangban van „azzal az érintett szereplőkkel történő egyeztetés során született közös felismeréssel, hogy a takarékszövetkezeti rendszer jelentős átalakításra és nagyobb állami szerepvállalásra szorul”.

Orbán Viktor felidézi az elmúlt időszakban a magyar takarékszövetkezeti rendszerben tapasztalt zavarokat, amelyek „bebizonyították, hogy a rendszer nem tudja hatékonyan megvédeni sem a takarékszövetkezeti tagok sem a betétesek pénzét”. Emlékeztet arra, hogy rövid időn belül két intézetnél, a soltvadkerti takarékszövetkezetnél és a Jógazda Takarékszövetkezetnél is olyan helyzet állt elő, amelyet a szövetkezeti hitelintézeti rendszer – benne a négy integrációs szervezet – nem tudott kezelni, és helyettük az államnak kellett utólagosan megvédeni az emberek vagyonát. A kormány érzékelve a problémát fél évvel ezelőtt kormánybiztost nevezett ki, hogy megoldást találjon a gondok rendezésére, a takarékszövetkezeti tagok és betétesek védelmére.

Az új jogszabály által létrehozott rendszer lényegi elemeit sorolva a kormányfő egyebek mellett ismerteti: megerősítik a szövetkezés és az egy tag-egy szavazat elvét, a tagok továbbra is maguk választhatják vezetőiket, így a most elfogadott törvénnyel megakadályozzák, hogy a takarékszövetkezeti tagok kiszoruljanak a szövetkezet irányításából. Minden takarékszövetkezet azonos jogokat biztosító elsőbbségi részvénnyel fog rendelkezni a Takarékbankban.

Hangsúlyozza, hogy megvédik a tagok és betétesek pénzét, egységesítik a takarékszövetkezetek felelősségét, minden takarékszövetkezetben elhelyezett betétért egyetemlegesen felel az Új Integráció összes szereplője. A levél szerint a szektornak juttatandó 100 milliárd forint megerősíti a takarékszövetkezetek integrációját, jelentősen növeli a beléjük vetett bizalmat, ami hozzávetőleg százezer forinttal növeli minden egyes betétes megtakarításának biztonságát.

A miniszterelnök levele szerint egységesebb és kiszámíthatóbb takarékszövetkezeti rendszert hoznak létre, és az állami többség ideiglenes biztosításával az Új Integráció Központi Bankjában megnyitották az utat a takarékszövetkezetek fejlesztése előtt, amelyek így a meglévők mellett új, emelt szintű szolgáltatásokat biztosíthatnak az ügyfeleknek. Kitér arra is, hogy modernizálják és megerősítik a takarékszövetkezetek működési rendszerét. A fentiek – a tagok és a betétesek érdekeinek képviselete – igazolják azt, hogy az Új Integráció Központi Bankjának és Integrációs Szervének részben törvényi, részben tulajdonosi felhatalmazás alapján a jelenleginél szélesebb irányítási és ellenőrzési jogosítványai legyenek – áll a levélben.

"A kormány eleget téve az Alaptörvényben foglalt kötelezettségének biztosítja a magántulajdon védelmét, és nem engedi, hogy bárki veszélyeztesse a takarékszövetkezetekben elhelyezett megtakarítások biztonságát. Az új takarékszövetkezeti törvénnyel nagyot léptünk előre, hogy minden tag és betétes nagyobb biztonságot és magasabb szintű szolgáltatást élvezhessen.
Bízom benne, hogy a szövetkezeti rendszer megerősítésében Önre is számíthatunk a jövőben" – zárja a miniszterelnök Demján Sándornak írt levelét.