Csattant Orbán ostora: hátrálnak a bankok
Meglepte a hazai bankokat a miniszterelnök bejelentése, miszerint a jelenleg érvényes bankadó kifutása után további elvonásokra számíthatnak. A Bankszövetség álláspontja szerint a pénzintézetek egy része már veszteséges és jó néhány dolgozót el kellett bocsátaniuk. A Krónika által megkérdezett szakértő úgy látja: ha bankcsődöktől itthon nem is kell tartani, piaci kivonulások lehetnek a jövőben.
Befektetői kiszámíthatatlanságot, a bankok jövedelmezőségének csökkenését és tevékenységük átgondolását eredményezi, ha hosszú távon kell elvonásokra számítaniuk - reagált a miniszterelnök bejelentésére Müller János, a Bankszövetség vezető tanácsadója. Ebben az évben a bankszektor egésze nulla körüli eredménnyel zárja az évet, jó néhány bank pedig veszteségessé válik. A bankoknak a többletköltségeket saját tőkéjük terhére kell fizetni, emiatt kevesebb hitelt tudnak nyújtani, és drágábbak lesznek - érvel a szakember.
Orbán Viktor indoklása szerint 2012-re amúgy is létrejön egy uniós szintű bankadórendszer, aminek részét képezi majd a nálunk működő pénzintézetek adóztatása. Müller János viszont azt hangsúlyozza: bár lesz egy egységes közösségi alap, ez nem egyenlő a bankadóval. Az unióban ugyanis arról folyik egy egyeztetés, hogy nemzeti bankbiztonsági alapokat kell létrehozni, ahova a bankok folyamatosan fizetnek, de ehhez pénzhez a kormányok és a költségvetések nem nyúlhatnak hozzá. Az lenne a célja, hogy ha bekövetkezne a jelenlegihez hasonló válság, akkor legyen egy alap, amiből bajba jutott bankokat ki lehet segíteni.
Simonyi Tamás, a KPMG tanácsadó cég közép-kelet-európai pénzintézeti tranzakciókért felelős vezetője szerint ugyan bankcsődöktől itthon nem kell tartani, más piaci reakcióktól viszont igen. Az, hogy egy bank nem kellően nyereséges, nem jelenti azt, hogy csődbe megy, de ha nem sikerül egy elfogadható profitot produkálni, akkor a tulajdonos azt mondja, ez a piac nem érdekes, és a tőkéjét máshova irányítja. Kevesebb bank lesz, amelyik tud, az felhagy az itteni tevékenységével.
Egy újraszabályozás egyébként G20-ak mostani csúcsértekezletén is szóba került, Szöulban arról állapodtak meg, hogy a bankok tőkéjét meg kell erősíteni. Az úgynevezett Bázel III-as szabályozás lényegében azt mondja, hogy ha a bank veszteségessé válik, legyen elég pénze arra, hogy ezt állja. A második és harmadik elv pedig az, hogy a bankok lehetőség szerint ne nagyon spekuláljanak. Fontos, hogy egy bank megfelelően likvid legyen, ha a befektetők és betétesek kérik a pénzüket, akkor ki tudja fizetni - magyarázza Simonyi.
A
Magyar Rádiónaknyilatkozó szakértők tehát úgy vélik: a gazdasági válság következtében jócskán lecsökkenő nyereség mellett most bankadó, néhány év múlva pedig tőkeemelési kötelezettség terheli majd a bankokat, így egyáltalán nem mindegy, a kormány milyen elvárásokat támaszt a piaci szereplőkkel szemben, mekkora elvonásokra kell majd számítaniuk.
