Csak Kínának éri meg a 750 milliárdos Budapest–Belgrád-vasútvonal

Fotó: MTI / Nagy Lajos

A lap szerint Magyarországra nézve szinte semmilyen haszna nincs a beruházásnak, Kínának ugyanakkor fontos, hogy jó állapotban lássa a vasútvonalat, amely felgyorsíthatja az Európába exportált olcsó kínai termékek útját. A nem EU-tag Szerbia számára nemigen van más megoldás lepusztult infrastruktúrájának fejlesztésére, mint kínai vagy orosz hitel felvétele. Magyarország azonban uniós tagállam, ezért teljesen érthetetlen egy ekkora kínai hitel felvétele, különösen vasútépítésre.

Az Európai Unió épp olyan páneurópai vasúti korridorok fejlesztésére bocsát soha nem látott összegeket, mint amilyen a Budapest–Belgrád-vonal is, így erre is kaphattunk volna uniós támogatást. A magyar kormány a 2013-ig tartó uniós költségvetési ciklusban próbálkozott is, ám az Európai Bizottságot nem sikerült meggyőzni arról, miért éri meg kilométerenként négymilliárd forintot költeni egy kevéssé kihasznált vonal felújítására.

A HVG arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyar és szerb főváros közti 350 kilométeres szakasz felújítása önmagában Kínának sem jelent nagy nyereséget. Így kérdéses, hogy megvalósul-e, vagy arra a sorsra jut, mint a korábbi tervek. Más szakaszok – a Budapestet elkerülő V0 vasúti teherfolyosó vagy a Liszt Ferenc reptérre vezető vasút – felújítása kapcsán Peking korábban többször is ajánlott pénzügyi segítséget Magyarországnak, ám egyik beruházásból sem lett semmi.

http://168ora.hu/iszonyu-draga-lesz-budapest-belgrad-vasutvonal-fejlesztese/