Büdzsévariációk – Menet közben írhatják bele a választási osztogatást

Hogyan lehet megalapozott 2018-as költségvetést benyújtani az év közepén úgy, hogy még az idein sem vezették át a béremelések hatását? Lengyel László politológus, közgazdász, publicista szerint sehogy. Ahogy lapunknak fogalmazott: nem is ez a cél, egyszerűen arról van szó, hogy a Fidesz nem akar költségvetési vitát az év végén. Az Orbán-kormány évekkel ezelőtt hozta előre a költségvetés elfogadását nyárra, amit a kiszámíthatóság bizonyítékaként mutat fel, holott így több az olyan nem tervezhető kockázat, amelyek miatt időről időre karban kell tartani a számokat. A választások előtti évben különösen kapóra jön a korai költségvetés, ugyanis a kormánynak nem a kampányra fordulva kell belemennie abba, hogy például miért nem törekszik a büdzsé a szociális egyenlőtlenségek csökkentésére. Ezt a Fidesz nem akarja a választások tétjévé tenni – fűzte hozzá Lengyel. Szerinte a jövő évi költségvetési javaslatból az látszik, hogy a Fidesz ráébredt, a szociális egyenlőtlenség nagyobb annál, mint amit kezelni tudna.

– Kapkodnak, mert nem találnak olyan kampánytémát, amilyen a rezsicsökkentés volt a legutóbbi választások előtt – jegyezte meg. – Akkor a szociális elégedetlenséget ki tudták váltani anyagi juttatással, folyamatosan hivatkozhattak arra, mekkora pénzeket juttattak vissza az emberekhez. Rezsicsökkentéssel viszont most nem tudnak kampányolni, már csak azért sem, mert az energiaárak megvágásával a saját, állami vállalataikat tennék tönkre. Nem véletlen, hogy folyamatosan azt kommunikálják, Brüsszel nem engedi az újabb rezsicsökkentést.

MTI Fotó: Kovács Tamás

A 2018-as költségvetés meglehetősen optimista, a bruttó átlagkeresetek dinamikus növekedésére és az uniós források fokozott felhasználására alapozva 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel számol, amit még a Költségvetési Tanács (Kovács Árpád, Domokos László és Matolcsy György) is neccesnek tart. Értékelésükben azt írják, a terv minden előrejelzést meghalad, és évek óta nem volt ekkora eltérés a külső várakozások és a kormányzati számok között. A piaci prognózisok ugyanis 3,2 és 4,1 százalék között vannak. A költségvetés hiá­­nya a tervek szerint 2,4 százalék marad, annak ellenére hogy a növekedés éveiben inkább csökkenteni kellene.

Ami a béreket illeti, a kormány azzal számol, hogy a bruttó átlagkeresetek 8,8 százalékkal emelkednek, a kifizetett bér pedig 10-11 százalékkal lesz több, mint az idén. A magasabb bérek miatt nő a fogyasztás, ami felpörgeti az inflációt, emiatt a bérek vásárlóereje összességében csak 6-7 százalékkal javulhat.

A nyugdíjasok is számíthatnak némi pluszra, ugyanis még 2009-ben, a Bajnai-kormány hozott egy szabályt, hogy ha a GDP növekedése 3,5 százaléknál magasabb, akkor „prémiumot” kapnak. Ez elvileg ebben az évben is jár már nekik, ha bejönnek a kormányzat idei növekedési várakozásai. Ráadásul novemberben nemcsak a nyugdíjprémium érkezik, hanem a tervezettnél magasabb infláció (1,6 százalék helyett 2,6 százalék) miatt az idős emberek egész évre visszamenőleg nyugdíjemelést is kapnak. Összességében az átlagnyugdíj esetében csaknem negyvenezer forint plusz is lehetséges, a kisnyugdíjasok azonban csak néhány ezer forintra számíthatnak.

Első ránézésre a Költségvetési Tanács szerint nem látszik választási osztogatás a tervezetből. Habár azt megjegyzik, hogy szerintük azok a kiadások reálisan tervezettek, amelyeket törvények, meghatározott módszerek alapján írtak be a büdzsébe, egyre több azonban az olyan kiadás, amelyről ad hoc jelleggel döntenek. Főleg az uniós források esetében nem látja biztosítva a tanács a számok megalapozottságát. Egyáltalán nem biztos, hogy a megítélt pénzeket tényleg ki lehet majd fizetni, vagyis hogy a fejlesztések tényleg megvalósulnak.

Ugyanakkor jelentős, több mint 200 milliárd forintos tartalék van a költségvetésben, s valószínűleg ez lesz a fedezet, amelyhez szükség esetén hozzá lehet nyúlni a választási kampány finisében.
Benyújtotta a kormány az adótörvény-javaslatát is. Úgy tervezi, hogy a személyi jövedelemadóból 9,3 százalékkal többet, a szociális hozzájárulási adóból pedig 0,8 százalékkal kevesebbet szed be. A társasági adóbevételekből 40 százalékkal kevesebbet, áfából viszont 8 százalékkal többet tervez.

– A kormány lazán kezeli a költségvetést – mondta a 168 Órának Vértes András közgazdász, a GKI Gazdaságkutató elnöke. – Beleír dolgokat, aztán mást csinál, majd később átvezeti a hatásokat. Ezzel együtt már az idei és a 2018-as büdzséből is látszik, hogy választások előtt állunk.

Az államháztartás GDP-arányos hiá­­nya idén és jövőre is 2,4 százalékra van tervezve a korábbi 1,7-1,8 százalékkal szemben. Vagyis 2017-ben és 2018-ban is úgy romlik a GDP egy százalékával, mintegy 350 mil­­liárd forinttal a költségvetés helyzete, hogy azt nem indokolják a gazdasági folyamatok. Vértes András szerint 74 százalékos GDP-arányos államadósságnál nem illik rontani a büdzsé egyenlegét, még akkor sem, ha ezzel együtt is megfelel az uniós feltételeknek.

A választások közeledtének másik jele a bérkiáramlás felgyorsítása. Nemcsak a bérből élőknél, de a vállalkozásoknál is hagy pénzt a kormány. A társasági adó csökkentése 19 és 10 százalékról 9 százalékra mintegy 140 milliárd forintot jelent, főként a közepes és nagyvállalatoknak. Az is igaz, hogy a minimálbér és szakmunkás-minimálbér jövő évi kötelező emelése a kisvállalkozásokat nagyon nehéz helyzetbe hozza. Idén mindenféle trükkökkel csak-csak megoldották, de nem tudni, jövőre honnan lesz fedezet az emelésekre.

Vértes András szerint a 2018-as költségvetés egyik kockázata a túlzottan feszített növekedési pálya. Nem kizárt, hogy a kormány emiatt a választások után kénytelen lesz beavatkozni. Ennek két módja lehetséges: elvenni pénzt onnan, ahol nem költötték el, illetve többletbevételt előállítani, például adókból. Ugyanakkor, ha erre kerülne is sor, óvatosak lesznek, hiszen 2019-ben önkormányzati választások jönnek.

Vértes Andráshoz hasonlóan Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke is burkolt választási költségvetésnek látja a 2018-as büdzsét, és főként semmiképpen sem nevezné munkavállaló-barátnak.

– Túl optimista, túlzottan a fogyasztásra épül, utóbbit a keresetek növekedésére lehet alapozni, de azt nem tudni, hogy a nem állami cégek mennyire tudják majd végrehajtani a minimálbér további 8, a szakmunkás-minimálbér újabb 12 százalékos emelését, s mi történik a magasabb bérkategóriák esetében.

Az átlagos béremelési számok az idén is kedvező képet mutatnak, ugyanakkor a mögöttes szerkezet feszültségeket hordoz. A minimálbérek feletti kategóriákban szinte csak a hiányszakmák esetében történtek jelentősebb emelések, ott, ahol a munkavállalókat csak így tudták megtartani. Ráadásul egész évben megy a trükközés, nyolc helyett négy órára jelentik be a cégek a dolgozókat, vagy a béren kívüli juttatást most bérfejlesztésként számolják el. Az olyan állami cégeknél, mint a MÁV, a Magyar Posta vagy a BKV, hároméves megállapodásokat kötött a tulajdonos a munkavállalókkal. Székely Tamás szerint ez már a kampány része, hiszen ezzel elejét lehet venni a későbbi szakszervezeti követeléseknek és a feszültségeknek.

– Egy igazán komoly dolgot kértünk a kormányzattól, hogy 2018-tól az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári befizetéseket ne sújtsa adóval. Azt mondtuk, az öngondoskodás szempontjából ez nagy lépés lenne. Nem értük el, még az sem számít, hogy a pénztárak kötelesek állampapírba fektetni a befizetések egy részét, tehát az állam is jól járt volna – mondta a szakszervezeti vezető. Hozzáteszi, semmi olyan nincs a 2018-as költségvetés tervezetében, ami a munkavállalók számára hosszú távú és pozitív változást hozna.

Lengyel László szerint nem teljesen véletlen, hogy ez így van. Kampánytéma lehet a korrupció, a társadalmi egyenlőtlenség és a migránsok kérdése. A korrupció kapcsán mindenki támadja a kormányt, igaz, egyelőre számottevő politikai következmény nélkül. Mivel a demokratikus ellenzék bement az egyenlőtlenségsarokba, oda a Fidesz, ha akarna se férne már be, de nem is akar – jegyezte meg Lengyel László. Hozzátette, a téma jó, de az ellenzék nem jól közelíti meg. Ígéretversenybe kezdett a jövedelmeknél, pedig nem itt van az igazi egyenlőtlenség. Sokkal súlyosabb a területi (főváros-vidék, város-falu, prosperáló régió vagy rozsdaövezet) ellentét, valamint az egészségügyi és az oktatási egyenlőtlenség, igazságtalanság. Az ország fejlett és fejletlen régiói között egyre nagyobb a szakadék; az, hogy ki hová születik, eleve meghatározza az életét, onnan kitörni szinte lehetetlen. Az egészségügyi intézményi ellátottságot sem sikerült kiegyenlíteni, a rendelkezésre álló uniós pénzek ki nem használt, üresen álló kórházi osztályokra mentek el, miközben vannak települések, ahonnan többször tíz kilométert kell utazni egy ügyeletes gyógyszertárig. Egy kisvárosból kevés eséllyel lehet bekerülni egy minőségi gimnáziumba, egy jó egyetemre. A bérekkel ez kiigazíthatatlan – sorolta a politológus.

A Fidesznek tehát marad a migránskérdés a kampányra. Védelmi célokra jelentős összegeket különítettek el a 2018-as költségvetésben.

– Visszatérő probléma, hogy az újabb és újabb költségvetések nem tartalmaznak szerkezeti átalakításokat – erősítette meg Vértes András. – A Fidesz ott avatkozik be, ahol nem kellene, például a vállalkozások mindennapjaiba, ellenben az egészségügyben vagy az oktatásban elmaradnak a fejlesztések.

S hogy milyen az igazi választási költségvetés? Lengyel László szerint olyan, mint amelyik a rezsicsökkentési kampányra épült 2014-ben.

– Már a választások előtt, jó előre és legalább akkora mértékű juttatást adok a szavazónak, amit biztosan észrevesz, majd pedig emlékeztetem rá, hogy tudod, adtam neked – mondta Lengyel.

Kevésbé sikeres választási költségvetés volt Medgyessy Péter száznapos programja 2002-ben. Ellenzéki pozícióból indulva nem adhatott pénzt előre, hanem a győzelem utánra tett ígéreteket, s azokat be is tartotta. 190 milliárd forintba került az átlagosan 50 százalékos béremelés a közszférában, a nyugdíjasok egyszeri, 19 ezer forintos juttatása, a legalacsonyabb nyugdíjak és az egyetemi ösztöndíjak megemelése. Ez néhány hónapra magasra emelte a miniszterelnök és a szocialisták népszerűségét, de már 2003 tavaszán költségvetési kiigazításra kényszerültek.

– Mindig is voltak és lesznek választási költségvetések, de most más a helyzet, mint 10-15 éve volt – mondta Vértes András. – Akkor nem érkezett az országba évente a GDP 4-5 százalékát kitevő európai uniós forrás, illetve a külföldön élő magyarok nem utaltak haza évente hárommil­­liárd eurót. Csak ebből a két tételből 7-8 milliárd euró származik, ez a pénz óriási lehetőség lenne a stabilizációra. A jelenlegi kormánynak módja van arra, hogy előrevigye Magyarországot, de nem él vele.