Biztosra megy a kormány a nyugdíjasok zsebébe tett pénzzel
Az Országgyűlés honlapján elérhető tervezet szerint (.pdf) a központi alrendszer (tehát önkormányzatok nélküli) 2018-ra tervezett fő számai a következők:
- bevételi főösszeg: 18 740,713 milliárd forint,
- kiadási főösszeg: 20 101,363 milliárd forint,
- hiány: 1360,65 milliárd forint.
Az Európai Unió statisztikai módszere, az ESA (European System of Accounts) szerint a deficit 982,6 milliárd forint, ami a GDP 2,4 százaléka. (Az EU statisztikai hivatalával, az Eurostattal egyébként hosszabb ideje elszámolási vitában állunk, ennek részleteiről itt olvashat.)
A 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány mellett a büdzsé 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel, 3 százalékos inflációval számol.
Az állam működésének költségei, a jövő évi kiadásai és bevételei a tervek szerint nullszaldósak, egyaránt 15 952,9 milliárd forintot tesznek ki. A hazai felhalmozási költségvetés bevételi főösszege 873 milliárd forint, kiadási főösszege 1730 milliárd forint, hiánya pedig 857 milliárd forint. Az uniós fejlesztési költségvetés bevételi főösszege 1914 milliárd, kiadási főösszege 2417 milliárd, hiánya pedig 503 milliárd forint.
A 2018 végére tervezett államadósság – 309,3 forint/euró, 289,0 forint/svájci frank és 286,4 forint/amerikai dollár árfolyam mellett – 28 358,7 milliárd forint. Az államadósság-ráta a kormány kincstári optimizmusa szerint jövő év végére 69,5 százalékra csökken. Az előzetes adatok szerint 2017. év utolsó napján egyébként 71,4 százalék volt az államadósság.
A 2017-es tervezethez képest csaknem 20 százalékkal növekszik az egyedi és normatív támogatások, több mint 7 százalékkal a lakásépítési támogatások, 8 százalékkal az uniós programok kiadásainak, valamint 7,8 százalékkal a nyugellátásra fordított összeg mértéke. Csökken ugyanakkor a Nemzeti Foglalkoztatási Alapra és a közmunkaprogramra szánt összeg mértéke – utóbbi 30 százalékkal, ami 100 milliárdos visszavágás.
Mivel 2018 választási év, a nyugdíjak látványos megemelése előre borítékolható volt. A nyugdíjkiadások 242 milliárd forinttal növekednek, ami előzetes számítások szerint 3 százalékos nyugdíjemelést jelent majd. (Összehasonlításképpen: 2017-re 0,9 százalékos nyugdíjemelést tervezett a kormány, amit a népharag miatt végül 1,6 százalékra tornáztak fel.) A nyugdíjasok ezen felül egyszeri nyugdíjprémiumot is kaphatnak a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén (3,5 százalékos GDP-növekedés felett), ami jövőre átlagosan 16 ezer forintos pluszjuttatást jelent.
Nő a Honvédelmi Minisztérium költségvetése is, bár egyelőre nem tudni, hogy a tervezett haderőreform megreked-e balatoni vitorlások megvásárlásában.
A kormány emellett végre befejezné a pedagógus-életpályamodell kialakítását, illetve folytatná a rendvédelmi és honvédelmi életpályamodelleket, csakúgy, mint a kormányhivataloknál és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál foglalkoztatottak életpályájamodelljét. Az adóhatóság működését egy többéves, 2021-ig tartó projekt keretében tennék gazdaságosabbá.
A tervek szerint 5 százalékra csökken az internet-előfizetés és a hal áfakulcsa. Emelik a kétgyermekesek családi adókedvezményét, a kisgyermekek napközbeni ellátásának rendszerét pedig strukturálisan átalakítják.