Bezzegország

Érdemes összevetni a számok szintjén, hogyan áll a verseny, bezzegebb-e egyik ország a másiknál. Igaz-e, hogy Románia vállalkozóbarátabb, mint Magyarország? Mennyivel könnyebb a bérből vagy fizetésből élőnek, ha a határ egyik vagy másik oldalán él? Érdemes utánaszámolni, hogy valóban szerencsésebb egyik vagy másik gazdasági környezet, vagy az ilyen érvek légből kapottak.

Vegyük a személyi jövedelmekre kirótt adókat, járulékokat, mondjuk havi bruttó 120 000 forinttal számolva, és két eltartott fővel kalkulálva mindkét országban.

Bonyolultabb a képlet

A foglalkoztatói szférát tekintve vastag paraszthajszállal valóban Románia a bezzegország. A munkáltatót terhelő összeg, ha az összes járulékot, adót, illetéket figyelembe vesszük, Magyarországon magasabb: 120 000 forint kifizetett bruttó bér után a munkáltató 42 150 forintot fizet, míg Romániában csak 518 lejt, napi árfolyamon 34 304 forintot. A román munkáltatónak a bruttó fizetés 28, míg a magyarnak 35 százalékát kell befizetnie. Miből adódik az eltérés? Bár a román munkáltató többféle járulékot és adót fizet, az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék a bruttó összeg nem egészen 26 százalékát teszi ki, míg a magyar munkáltató a 29 százalékát köteles befizetni.

Munkavállalói szempontból bonyolultabb a képlet, de ha mindent figyelembe veszünk (a szociális juttatásokat, adókedvezményeket stb), akkor nagyon valószínű, hogy a magyar munkavállaló nagyobb biztonságban van, több juttatáshoz jut, és differenciáltabban adózik. Ha csak a nettó bér számfejtését nézzük, a romániai és a magyarországi munkavállalók helyzete között nincs nagy különbség. Ami az egészségügyi biztosítást és a nyugdíjjárulékot illeti: mindkét országban 15,5 százalékát teszi ki a bruttó jövedelemnek. A romániai munkavállaló mégis 1400 forinttal kevesebbet kap nettó jövedelemként kézhez, mert a számított két gyermek után ennyivel kevesebb adókedvezmény jár. Évekig egységesen járt gyermekgondozási díj, nem vették figyelembe az anyák szülés előtti jövedelmét, gyes (amelynek összege a magyarországi segély felét teszi ki) csak két évig jár stb.

A cégek esetében a hatékonyabbnak tűnő adórendszer Romániában visszaütött, az így keletkező hiányokat és károkat a román állam évek óta próbálja ellensúlyozni. A járulékok és adók befizetésénél figyelembe kell venni, hogy Romániában egységes adókulccsal számolnak: ez 16 százalék. Amikor az egységes adókulcsot bevezették – 2005-ben –, a román gazdaság egy csapásra megugrott, és kicsit ki is fehéredett. Hirtelen 150 000 új munkahely jött létre (azaz a munkáltatók az eddigi feketemunkát kifehérítették), nőttek a fizetések – 10-15 százalékkal –, és nőtt a fogyasztói kedv is, abban az évben 12 százalékkal.

Annak ellenére, hogy a román kormány bevezette az egységes adókulcsot, a költségvetési hiány nem vált kezelhetőbbé, így újabb és újabb adónemek bevezetésére kényszerült (luxusadó, profitadó, többször felmerült a forgalmi adó növelése). A válság következménye, hogy folyamatosan szigorítják az adójóváírást, csökkentik az adókedvezmények körét. Az idén pedig már arra kényszerült a pénzügyminisztérium, hogy átalányadó fizetésére kötelezze a román vállalkozásokat, nem kímélve az eddig kivételezett és támogatott státust élvező kisvállalkozásokat sem.

Bűvésztrükkök

Az új adótörvény értelmében – függetlenül attól, hogy veszteségesek vagy nyereségesek – a vállalkozások kötelesek évente legalább 500 euró átalányadót befizetni, ha jövedelmük nem haladja meg az évi 50 000 eurót. Ha a cég meghaladja ezt a sávhatárt, a befizetendő adó összege arányosan nő. Ez jelentős szigorítás: a kisvállalkozások ugyanis Romániában eddig 3 százalékos adókulccsal számoltak, ez pedig esetenként több mint 9 százalékos emelés.

Az átalányadó bevezetésével a román adópolitika radikálisan véget akar vetni az elszámolási trükköknek, az üzemanyaggal, fenntartási költséggel, telefonszámlával való bűvészkedésnek. Ezekkel a megszorításokkal a román költségvetést 300-400 millió euró többletbevételhez kívánják juttatni. A másik remény, amit az átalányadó bevezetéséhez fűznek a románok, a feketegazdaság kifehérítése. A vállalkozóbarátnak mondott adópolitika olyanynyira vállalkozóbarát, hogy minden törvénymódosítás ellenére sem éri meg szabályszerűen működni.

Az eddig napvilágra került adatok szerint a román kis- és nagyvállalatok 85 százaléka nem adózik szabályszerűen bevételeiből, a több mint hatszázezer cégből csupán kétezer az, amely a költségvetés számára értékelhető bevételt biztosít, és több mint kétszázezer veszteségesen működik. Már az egységes adókulcs bevezetésekor bíztak abban, hogy a csökken a feketegazdaság, a kezdeti lendülethez képest azonban nem történt előrelépés – most a radikális váltást ettől az intézkedéstől várják.

Ingatlan- és telekadót Romániában mindenki fizet, annak függvényében, hogy az ingatlan vagy a telek milyen minőségű, milyen értékű, és hol helyezkedik el (kül- vagy beltelek). Az ingatlanadóhoz hét éve nem nyúlt a román kormány, de idén, a válságra való tekintettel bejelentették: meghatszorozzák az összegét! A drasztikus lépés oka az, hogy a költségvetési hiány pótlására pluszforrásokat keresett a kormány, és ezzel a szigorítással 0,14 százalékkal remélik növelni a bevételeket. Az indok pedig az, hogy bár 2002 óta nem emelkedett az ingatlanadó, a lakás- és telekárak a gazdasági fellendülésnek köszönhetően meghétszereződtek.

Nincs pardon

A beépített telkek adózandó értéke négyzetméterenként – a jelenlegi árfolyam szerint – mintegy 46 000 forint. Ennek a 0,1 százalékát köteles minden lakás- és telektulajdonos adóként befizetni. Nő az ingatlanadó, ha több ingatlannal, illetve beépített telekkel rendelkezik a tulajdonos. A második ingatlan esetében az adó 15 százalékkal nő, de ha valakinek négy ingatlan (telek) van a tulajdonában, köteles kifizetni a fenti összeg 100 százalétát. És eszébe sem jut a román miniszterelnöknek mindezért elnézést kérni, vagy visszakozni...