Befuccsolt az MFB egyik bezzegcége

Elrendelték a Magyar Bioolaj Művek Kft. felszámolását. A társaság a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) hitelét vette fel, s 2010-ben a bank példaértékű vállalkozásként tartotta számon.

2012. február 17., 06:01

A Vas Megyei Bírság elrendelte a szelestei székhelyű Magyar Biogáz Művek Kft. felszámolását. A cég ellen korábban több végrehajtás is indult, bírósági és közjegyzői. Az első körben önerőből finanszírozott vállalkozáshoz később az MFB vállalkozásfejlesztési hitelét vették fel. Két éve a Haszon magazinban az MFB példaértékű vállalkozásként prezentálta a bioolaj céget - írja a

gazdasag.hu .

A társaság 2003-ban alakult Magyar Rögzitestechnikai Centrum Kft. néven, s 2006-ban vette fel a mostani nevét, olaj- és takarmánygyártással foglalkozik. Repcemag hidegsajtolásos technológiával állít elő repceolajat biodízel alapanyagnak, valamint repcepelletet takarmánykeveréshez – derül ki a vállalkozás kiegészítő mellékletéből. A kft 2010-ben 536 millió forint árbevételt ért el, szerény, 3,3 millió forint adózás előtti eredménnyel. Az elmúlt években csupán egyszer, 2009-ben termelt veszteséget, 57 millió forintot. A társaság tavaly november óta egy magánszemély tulajdonában áll, jegyzett tőkéje 35 millió forint.

Az első Vas megyei bioolaj gyárat három magánszemély hozta létre zöldmezős beruházásként. A cégtulajdonosok háromlépcsős beruházást terveztek. Az első ütemben 10 ezer tonna repcemag sajtolására készültek, a másodikban 20 ezer, a harmadikban 30 ezer, ami egész Vas megye repcetermelésének feldolgozását jelentette volna. Kovács Miklós ügyvezető a Haszon magazinnak korábban azt mondta: A repce minden porcikája felhasználható. A repcepellet, amely a feldolgozott nyersanyag kétharmada, kitűnően hasznosítható biogázként, de a hőerőművek is előszeretettel vásárolnák ezt a zöld energiát, mivel a fűtőértéke egyenértékű a legjobb minőségű barnaszénével. Leghasznosabb a takarmánykeverő üzemek körében.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.